Formálisan elhárult az akadály a hármas metró (M3) kocsijainak felújítása elől, miután a kormány megadta a megvalósításhoz szükséges, 60 milliárd forintos állami garanciát. Ennek birtokában az BKV kiírhatja a finanszírozási pályázatot, majd – ha megvan a pénz – a jármű-felújítási tendert.
Piaci aggályok szerint azonban a mostani kormánygaranciával koránt sincs sínen a metrófelújítás. Emlékezetes ugyanis, hogy a BKV 9 milliárdos hitelének a kiváltására sem jött elég pénzpiaci ajánlat (csak 4-5 milliárdnyi), most pedig ennek a többszöröséről lenne szó.
Orosz kivitelezőt feltételezve – sokan ezt tartják a legesélyesebb forgatókönyvnek – felmerülhet a gyártói hitel szervezése is, netán a két új paksi blokk finanszírozásának a mintájára. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy ez mennyire vonzó lehetőség az orosz (vagy bármely más) társaságnak.
Más vélekedések szerint ha a kocsikat az eredeti orosz gyártó újítaná fel, akkor a régi gyári táblával új járműveket küldene vissza, sok értelme ugyanis nem lenne az elaggott régiek megfiatalításának. A felvetésre a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke úgy reagált, hogy ebben a konstrukcióban nem látja, miért érné meg az orosz gyártónak új kocsit adni a felújított áráért.
– Továbbra is az a meglátásunk, hogy a BKV-nak nem kocsi-felújításra kellene kiírnia a pályázatot, hanem licenc-vásárlásra. Rendkívül fontos lenne, hogy saját kézbe kerüljön a know-how, aminek köszönhetően nem lennénk kiszolgáltatva a külföldi gyártónak. Olcsóbb és hatékonyabb lenne az üzemeltetés és a karbantartás is. A kocsikat pedig folyamatosan, a pénzügyi lehetőségek mentén lehetne gyártani, magas magyar hányaddal – válaszolt a Dorner Lajos. Szerinte a gyártás folyhatna az egyébként is részben kihasználatlan Dunakeszi Járműjavítóban, de a BKV-nak saját magának is vannak kapacitásai. A lépcsőzetes járműcsere idejére például Moszkvából lehetne venni, vagy bérelni a jelenlegiekkel azonos típusú, használt szerelvényeket. Tény viszont, hogy az üzemben lévő, mintegy 220 kocsiból 60-at azonnal ki kellene dobni.
A kocsipark rendbe tétele mellett legalább 100 milliárd forintjába kerülne a BKV-nak (a BKK becslése szerint) a hármas metró infrastruktúrájának felújítása. A sínek cseréje ugyan zajlik, de ha a pályaszerkezet többi elemét nem hozzák rendbe, azok is hamar tönkremennek. Az állomások megfiatalítása, a gépészeti berendezések cseréje, az alagutak szigetelése, a vonatvezető és a biztosítóberendezések több tízmilliárdos cseréje késik. Bár az utóbbi két, elavult rendszert még életben tartható pár évig, de ezzel a BKV egyúttal lemond a vonal északi meghosszabbításáról is.
Agyonterhelt vonal
Munkanapokon közel félmillióan utaznak a hármas metróval a BKK adatai szerint. A vonalon csúcsidőben 2-3 percenként (máskor ritkábban) közlekedik 32, hatkocsis, 120 méter hosszú szerelvény, vagyis az M3-mal többen utaznak, mint az ország összes vasútvonalán együttvéve. A vonal meghosszabbításának terve legalább 30 éves. A teljes rekonstrukciójának megtervezésére tavaly nyáron kiírt, nyílt közbeszerzési pályázat eredménytelen volt, de a három ajánlattevővel hirdetmény nélküli, tárgyalással folytatható az egyeztetés. A teljes rekonstrukciót a 2014- 2020-as uniós finanszírozási időszakra tervezi a BKK.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.