Ismét több élelmiszer fogyott

A Központi Statisztikai Hivatal első becslése szerint szeptemberben 4,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához képest. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 2,4 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelem 5,9, az üzemanyag-kiskereskedelemben pedig 7,6 százalékkal emelkedett az értékesített mennyiség.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) ehhez hozzátette, hogy az előző hónapokban kisebb volt a növekedési ütem, szeptemberben viszont az év elejéhez hasonló bővülést mért a KSH. A részleteket szemlélve szembetűnő a kereskedelmi szövetség szerint, hogy az élelmiszervásárlások növekedési üteme csak fele a kiskereskedelem egészének. Az iparcikkek piaca hullámzik, szeptemberben azonban az üzemanyag fogyasztással együtt felfelé húzta a mérleget. A kereskedelmi volumennövekedést a GDP és a reálkeresetek b ővülése segítette, ugyanakkor a szeptemberi megugrásban szerepet játszhatott az iskolakezdéssel kapcsolatos nagyobb költekezés is, valamint az alacsony infláció – állapította meg az OKSZ, amely szerint az év végéig feltehetően az eddigi irányzatoknak megfelelően – kisebb-nagyobb hullámokban – bővülni fog a fogyasztási cikk piac, így éves összesítésben 3 százalék körüli növekedés várható. A GfK piackutató tanulmánya szerint ugyanakkor a vásárlóerő megoszlása továbbra is nagyon egyenlőtlen. A leggazdagabb hazai településen élők a magyar átlag 166,4 százalékából, több mint évi nyolcezer euróból, míg a legelmaradottabb településen lakók az átlag mindössze 29 százalékából, alig 1500 euróból gazdálkodhatnak. Magyarországon a leggazdagabb és a legszegényebb települések listáján nem történt lényegi változás az elmúlt egy évben, de az olló tovább nyílt. Az élen állók és a legelmaradottabbak vásárlóerő-indexe közötti különbség 134 százalékpontról 137-re emelkedett. A lista első öt helyén Telki, Paks, Üröm, Budajenő és Csopak áll. A legkisebb a vásárlóerő Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az ott élők a 4950 eurós magyar átlag 73,2 százalékából gazdálkodhatnak.