Kínai pénzből menthetik meg az orosz LNG beruházást

Az orosz hírügynökség Gyennadij Timcsenkót, az érintett Jamal-projektet útnak indító Novatek társaság milliárdos főtulajdonosát idézi, akinek e tervei azért futottak majdnem zátonyra, mert cége felkerült az oroszországi cégeket sújtó európai uniós és amerikai szankciós listákra.

A szankciók miatt azonban a Novatek közelebb került a kínai bankokhoz, amelyekkel egyelőre egyeztet a beruházásban való részvételük részleteiről. A Novateknek 60 százaléka van a Jamal LNG-ben, 20-20 százalékon pedig a franciaországi Total és a kínai CNPC osztozik. A Sarkkörön túli félszigeten felépítendő létesítmény évente 16,5 millió tonna cseppfolyós gázt tud majd előállítani, a tervek szerint 2018-tól. Megépítése mintegy 27 milliárd dollárba kerül.

Nem csak a Novatek, de Oroszország egészének felerősödtek a kínai kapcsolatai a Krím elcsatolása miatt Oroszországra kivetett szankciók miatt, illetve (ezzel összefüggésben) Oroszország nyugati partnerségeinek meggyengülésével. Az új orosz-kínai megállapodások legjelentősebbike az a májusi szerződés, amelynek értelmében Kína 400 milliárd dollár értékben vásárol orosz földgázt. A szállítások 30 évig tartanak, és évi 39 milliárd köbméteres mennyiséget takarnak. A kivitel érdekében lefektetik a Szibéria Ereje nevű gázvezetéket, a munka már szeptemberben megkezdődött. A Gazprom kínai exportja már középtávon nagyobb lehet az európainál, erről nemrég Alekszej Miller, az orosz társaság igazgatósági elnöke nyilatkozott az Itar-TASZSZ szerint. Az óriásmegállapodás mellett májusban 17 további közös, gázipari projektről született szándéknyilatkozat a Gazprom és a Kínai Nemzeti Offshore Olajtársaság (CNOOC) között.

Az orosz-kínai kooperáció kibontakoztatása hétfőn folyttódott az Ázsiai, Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) tagországainak pekingi találkozóján. Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy a két ország ki kívánja bővíteni árucseréjének a jüanban elszámolt hányadát. Az első rubel/jüan ügyletek már meg is születtek, de további lehetőségeket kínál a két ország közötti nyersanyag- (energiahordozó) kereskedelem. Közlését kínai részről üdvözölhettték, hiszen Kína egyébként is azon dolgozik, hogy fizetőeszközét világszerte minél szélesebb körben használják.

Szintén hétfőn és szintén Pekingben orosz-kínai szándéknyilatkozatot írtak alá egy olyan vegyes vállalat létrehozásáról, amely a két országban való, kölcsönös befektetési lehetőségek kiaknázását fogja segíteni.

Az utóbbi időkben a magyar-kínai gazdasági kapcsolatok is erősödnek, elsősorban a kormány keleti nyitást célzó politikájának részeként. A Világgazdaság információi szerint például az a minapi törvénymódosítás, amely lehetőséget kínál a Déli Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszának mielőbbi lefektetéséhez, nem valamely oroszországi kivitelezőnek kedvez – bár magyar-orosz beruházásról van szó – hanem egy kínainak.