Nem ünnepelnek a kereskedők

„Ebben a teremben senkinek sem őszinte a mosolya, mert a kereskedelem az elmúlt hetekben olyan kezdeményezésekkel szembesült, amik súlyosan befolyásolhatják a jövő évi működést” – ezekkel a szavakkal nyitotta meg Krisán László, a VOSZ kereskedelmi és szolgáltató szekciójának elnöke az ágazat legjelentősebb szakmai ünnepét, a tizedik alkalommal megrendezett Európai Kereskedelem Napját. Az eseményre Varga Mihály helyett érkezett NGM-államtitkár, Gondos Judit hangsúlyozta, hogy a kormány munkája, a stabil gazdaságpolitika, az alacsony költségvetési hiány, az export fellendülése, a befektetések ösztönzése, a foglalkoztatottság növekedése együttesen eredményezték a magyar gazdaság kiskereskedelmet is magával húzó növekedését. Külön kiemelte, hogy egyre nő a fogyasztás.

A VOSZ felmérése szerint azonban a harmadik negyedévében mintegy 15 százalékpontnyi csökkenést mutatott a komplex fogyasztói bizalom-index, és a fogyasztói várakozások valamint a vásárlási hajlandóság index-értéke is kisebb lett, 15 és 10 ponttal. A felmérésben résztvevők 30 százaléka számít a munkanélküliség növekedésére, 69 százalék az árak emelkedését, 42 pedig bére reálértékének csökkenését prognosztizálta.

„Csak olyan országban lehet kereskedni, ahol a verseny feltételei egyenlőek és a jogszabályok nem okoznak hátrányt a vállalatok mérete vagy egyéb szempontok alapján” – mondta Demján Sándor, a VOSZ ügyvezető elnöke, aki praktikus okokból állt ki az üzletek vasárnapi zárva tartása ellen, mert az a kereskedelemnek bevétel-, a költségvetésnek pedig adókiesést okozna. Az ilyen adóbevétel-csökkenés azonban Demján szerint újabb adók kivetésére kényszeríti a kormányt. Ezért, ha a szabad vasárnapról szóló törvényjavaslatot megszavazza a Parlament, a VOSZ népszavazást kezdeményez.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díjak sávos emelésének tervére utalva kijelentette ugyanakkor, hogy nem lehet egy adónemet az egyik évről a másikra a célzottan a sokszorosára emelni. Ez a módosítás kizárólag a napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzletekre vonatkozna, amelynek értelmében a korábbi 0,1 százalékos adókulcs közel hatvanszorosára, 6 százalékra emelkedne a 300 milliárdnál magasabb éves árbevételű üzletláncok esetében.

„A VOSZ mindig a fekete kereskedelem ellen volt, ezért is támogatta a pénztárgépcserét. A pénzügyi stabilitás a legfontosabb és az az érdekünk, hogy nőjenek az állam adóbevételei , amit az életszínvonal emelésére lehet fordítani” – hangsúlyozta Demján, felszólítva a hallgatóságot, hogy ne higgyenek a hamis ígéreteknek: a jóléti rendszerváltást nem lehet hitelekből végrehajtani, ahhoz bővített újratermelésre lenne szükség. A beszédek után tervezett szakmai fórum végül elmaradt, mert amint Krisán László mondta, nem egymással, hanem a kormánnyal kell párbeszédet folytatniuk a kereskedőknek.

Szlovákiától is elmaradtunk

Egy európai vásárlóerő kutatás szerint hazánk a 42 vizsgált ország közül a 31. helyen áll, egy főre jutó éves 4949 eurónyi elkölthető jövedelemmel, míg a szomszédos Szlovákiában ugyanez az érték 7537 euró, a hetedik helyen álló Németországban pedig 21 579 euró – olvasható a VOSZ háttéranyagában. A vásárlóerő eloszlása az Magyarországon belül is egyenlőtlen, a leggazdagabb és legszegényebb települések vásárlóerő indexe közt 134-ről 137 százalékra nőtt a különbség. Budapest kiemelkedik a megyék közül, itt az országos átlagnál 30 százalékkal magasabb a mutató.