A harmadik negyedév végére felpörgött az export és az import is, a külkereskedelmi mérleg többlete pedig szeptemberben meghaladta a 952 millió eurót a KSH szerint. Ez a rekordnak számító szint csaknem 100 millió euróval magasabb az előző év azonos időszakában mért szintnél. Az 5,8 százalékos exportnövekedés és az 5 százalékos importbővülés azonban azzal is magyarázható, hogy augusztusban visszaesést mért a statisztikai hivatal. Az autógyárak termelésének leállása miatt a nyár utolsó hónapjában szinte teljesen megállt az ipari termelés növekedése, szeptemberben azonban valamelyest visszatért a lendület, elsősorban az exportértékesítésnek köszönhetően. Szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy szeptemberben egy munkanappal több volt, mint augusztusban, ami kisebb részben szintén magyarázza az ingadozást.
Az euróövezet növekedése lefékeződött, ez alól a legnagyobb kereskedelmi partnerünk, Németország sem kivétel - ott a második negyedévben csökkent a GDP - , Magyarországon azonban még nem jelentkeznek olyan markánsan a problémák. Az itt gyártott autók iránti kereslet nem esik vissza a világban, mindez pedig egyelőre ellensúlyozhatja az orosz szankciók hatását és az euróövezet recesszióhoz közeli állapotát. Elemzők szerint az Audi és a Mercedes „válságálló” autókat gyárt, ezek leginkább presztízsmárkák, amelyeknek a kereslete nem annyira függ a gazdasági ciklusoktól. Szeptemberben robbant a Mercedes globális értékesítése, és az Audi eladása is érdemben növekedett, mindez pedig segíthette a magyar külkereskedelmet.
Gabler Gergely, az Erste Bank elemzője kiemelte, hogy a kivitel szeptemberi növekedésében fontos szerepet játszott az Audi gyár kapacitásbővítése, miután augusztustól három műszakos termelésre állt át a győri üzem. Ezt a nyári leállás még elfedte, most azonban visszaállt az erős kibocsátási szintre a szektor. A Kopint-Tárki ugyanakkor azt emelte ki, hogy az ipari exportértékesítés bővülését visszafogja a német ipar gyengélkedése.
A harmadik negyedév összességében a szeptemberi rekord ellenére sem hozott nagyobb többletet a külkereskedelemben az előző év azonos időszakához képest, augusztusban ugyanis több mint 200 millió euróval visszaesett a külkereskedelmi mérleg többlete, amit a két kedvező hónap nem tudott teljesen kompenzálni.
Idén átlagosan 4,2 százalékos export- és 4,4 százalékos importnövekedést vár Gabler Gergely. A behozatal erősödésére a lakossági fogyasztás beindulása miatt lehet számítani – emelte ki az elemző. (A kiskereskedelmi forgalom szeptemberben 4,5 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest, ami magasabb az előző hónapokban mért szinteknél.) Németh Dávid, a K&H Bank elemzője szerint is a belföldi fogyasztás élénkülése növeli az importot - amihez hozzájárulhat az üzemanyagok árának csökkenésével párhuzamosan növekvő forgalom is - , az exportdinamika viszont lassul.
Gabler szerint idén a tavalyi 6,6 milliárd eurós teljes éves külkereskedelmi többletet is felülmúlhatja az ország. Jövőre azonban már szűkülhet az exporttöbblet, hiszen a fogyasztás várhatóan átveszi a GDP-növekedés motorjának szerepét a külkereskedelemtől.
Csökkenő trend
A szeptemberi külkereskedelmi többlet rekordmértékű – emelte ki Németh Dávid, a K&H Bank vezető közgazdásza. Szeptemberben a kivitel értéke a KSH első becslése szerint euróban 7,74 milliárd euró volt, az import pedig 6,8 milliárd eurón alakult. A külkereskedelmi többlet több mint 10 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakában mért szintnél, több hónapot vizsgálva azonban azt láthatjuk a K&H elemzője szerint, hogy a trend enyhén csökkenő. Ez részben az import növekedése miatt van így.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.