BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Tízezres elbocsátások és bércsökkentések jöhetnek a KDNP terve után

Elbocsátások és bércsökkentések kísérhetik a vasárnapi zárva tartás bevezetését - véli a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetség.

Legalább 35 ezer munkavállalót érinthet hátrányosan, ha bevezetik a vasárnapi nyitva tartás korlátozását - számol a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetség (MBSZ). Az elbocsátások, vagy csökkenő bevételek mellett az állami bevételek csökkenését hozná az új szabály, és amennyiben nem mindenkire vonatkozna, piacidegen diszkriminációt jelentene.

Az MBSZ szerint azonnali elbocsátások várhatóak, mert a munkaidőalap 12-14 százalékkal csökken, aminek következtében legalább 35 ezer munkavállaló feleslegessé válik. Érzékelhetően csökkenni fognak a járulék- és adóbevételek. Ha a korlátozás nem mindenkire vonatkozik, akkor diszkriminatív, piactorzító, igazságtalan. A vasárnapi zárva tartás pedig tovább növeli a pénteki és különösen a szombati zsúfoltságot.

A Szövetség szerint 7,4 százalékos munkanélküliség mellett nem szabad olyan szabályokat hozni, amely a kereskedelemben dolgozó mintegy 530 ezer alkalmazottból és a kapcsolódó iparágakban dolgozók körében minimum 15-20 ezer ember elbocsátásával járna és további 15-20 ezret hátrányosan érintene.

A gyakorlatban ez elbocsátásokat és bércsökkentést eredményezne. A kifizetett bértömeg csökkenésével pedig az állami és az önkormányzati bevételek is jelentősen visszaesnek.

”Az elbocsátások egyszerű vállalkozói logikából és gazdasági szükségszerűségből következnének. A kieső vasárnappal vagy csökken a létszám és a fennmaradó állomány kicsit többet túlórázik, vagy marad a létszám, de csökkennek a fizetések. Tehát elbocsátás és bércsökkenés vegyesen fordul majd elő” - mondta Gyalay-Korpos Gyula, az MBSZ elnöke. Ráadásul legfőképp a társadalom aktív tagjait büntetné a szabályozás, hiszen a hétvégi és ezen belül vasárnapi FMCG (gyorsan forgó fogyasztási cikkek) vásárlásokat leginkább a fővárosi, 30 és 50 év közötti, magas jövedelmű családosok végzik, akik hétköznap magas óraszámban dolgoznak. Ez csak gyorsan forgó fogyasztási cikkeknél évente 400 milliárd forintot jelent.

Az MBSZ adatai szerint jelenleg 59 600 fő dolgozik 7540 olyan üzletben, amely bevásárlóközpontokban található. Ezen felül 53 000 fő áll alkalmazásban 2 650 hipermarketben lévő üzletben.

A szövetség által mért adatok szerint a bevásárlóközpontokat a látogatók 11 százaléka vasárnap keresi fel.

Országosan, vasárnapi napon több mint 870 ezer, szombati napon közel 1,4 millió háztartás vásárol napi fogyasztási cikket. Amennyiben a tervezett szabályozás miatt a vasárnapi bevásárlási lehetőség megszűnik, úgy a forgalom szempontjából erős szombati nap válik még zsúfoltabbá - számol az MBSZ.

A 3 fős vagy annál nagyobb háztartások a hétvégi bevásárolásokat preferálják a szövetség adatai szerint. A gazdasági válság hatására a legmagasabb, 7-30 százalék közötti forgalom-visszaesést 2009-ben realizálták a bevásárlóközpontok, de 2008-ban és 2010-ben is forgalom-visszaesés volt a kereskedelmi egységeknél. 2013 harmadik negyedévétől a forgalom kismértékű növekedése figyelhető meg, amely emelkedés lehetővé tette, hogy hazai és nemzetközi kereskedelmi láncok erősödjenek meg, újítsák fel üzleteiket és nyissanak újabb egységeket. Véleményünk szerint a vasárnapi zárvatartás hatására újabb negatív hullám indulhat el, mivel a drasztikus szabályozás bizonytalanságot okoz.

Ha a vasárnapi nyitva tartás megszűnik, akkor további forgalomcsökkenés várható. Egyrészt a szombati vásárlásra való átálláshoz hosszú idő kell, másrészt a vasárnapi, úgynevezett spontán, impulzív vásárlások elmaradnak, harmadrészt pedig sokan külföldre mennek majd vásárolni. Németországban a korábbi teljes vasárnapi tiltást követően ma már 6-7 vasárnapon nyitva tarthatnak a kereskedelmi egységek, illetve Ausztriában is fontolják a vasárnapi nyitva tartás visszaállítását - emlékeztet a szövetség.

A vendéglátó egységek esetében a vasárnapi bevétel ugyancsak teljesen, pótolhatatlanul kiesne.

Diszkriminatív, egyszersmind működésképtelen félmegoldásnak tartják azt, hogy a 400 négyzetméternél kisebb alapterületű üzleteket nem érintené a korlátozás, hiszen egy bevásárlóközpont esetében a nagyobb alapterületű üzletek, az úgynevezett mágnesbérlők vonzzák be a vásárlókat. Ha ezek zárva vannak, akkor a központot nem érdemes nyitva tartani, így a kis-és középvállalkozások is rosszul fognak járni.

Alkotmányos szempontból a korlátozás sértené a vállalkozás szabadságát és a versenyszabadságot, emellett a vásárlói szabadságot, valamint a választás szabadságát is - vélik.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.