Hatalmas a kár Dobogókőn

A jó évekhez képest amúgy is lassabban indul be az idén a síszezon, az elmúlt napokban ráadásul az ónos eső is jelentős károkat okozott a hazai pályákban. A károkat még összesítik, de a Világgazdaság által megkérdezett dobogókői, mátraszentistváni, illetve eplényi sícentrumokból egyaránt kidőlt fákról és leszakadt vezetékekről számoltak be. A legnagyobb a baj a dobogókői pályákon, ahol gyakorlatilag katasztrofális a helyzet.

„Felbecsülhetetlen a kár. A felvonónak még csak az elején tartunk, nem látni még, mi van feljebb. A leszakadt kábelek miatt még életveszélyes a környék. Azon dolgozunk, hogy ne menjen tönkre az egész téli szezon” – mondta lapunknak a dobogókői sícentrum egyik alkalmazottja. A munkák több hétig is elhúzódhatnak.

A mátraszentistváni síparkban és az eplényi síarénában kevesebb a kár, már csak az időjárástól függ, hogy mikor kezdhetik meg a hóágyúzást. A jelenlegi bizonytalan tervek szerint idén először a bakonyi sícentrum nyit ki, ott már a hétvégén alkalmassá tehetnek néhány pályát. A korábbi néhány évben jelentős fejlesztéseinek köszönhetően az eplényi Nordica Síaréna hazai viszonylatban kiemelkedő felszereltséggel rendelkezik: a több mint 7 kilométer hosszú pályarendszer minőségéről 44 korszerű hóágyú gondoskodik. „Idénre már csak kisebb fejlesztések maradtak, a tanulófelvonók kötelét kicseréltük, a 10 évesnél régebbi hóágyúkat felújítottuk és a kapacitásukat 25 százalékkal növeltük.

A hetes pálya tavaly kiépített éjszakai világítása is jobb lett, 30 százalékkal nagyobb a fényteljesítmény” – magyarázta lapunknak Ebele Bálint. A síaréna marketingvezetője hozzátette: idén nem emelték az árakat, így reális cél lehet a 100 ezer látogató. Mátraszentistvánban 30 ezer vendéggel már elégedettek lennének, itt a tervek szerint december 19-én nyitnak. Korábban gyakoriak voltak az áramszünetek a síparkban, de Erbeszkorm Tamás médiareferens elmondása szerint mostanra megoldódott ez a probléma. A legnagyobb fejlesztés egy új lift, a 25 millió forintos beruházással megduplázták a kapacitást.

Bevételeik körülbelül 80 százaléka származik a jegy- és bérletértékesítésből, a maradékot teszi ki a vendéglátásból, sportszerkölcsönzésből, síoktatásból származó forgalom. A Síparkban tíz, összesen négy kilométer hosszúságú sípályán hat sífelvonó szállítja a síelőket. Itt sem lettek drágábbak a jegyek.
Ausztriában, ahova több százezer magyar jár síelni, viszont jól felmentek az árak. A sielok.hu oldal szerint az elmúlt tíz évben közel 40 százalékkal drágultak a bérletek, a napijegy ára pedig jövőre már 50 euró fölé.

„Tavalyhoz képest 2,6 százalékkal emelkedtek a bérletárak, a hatnapos 3,7 százalékkal, közben az élet csak 1,6 százalékkal drágult Ausztriában 2013 és 2014 szeptembere között. Így lassan már a külföldieknek is jobban megéri valamelyik régiós bérletet megvásárolni, amely az adott régió összes síterepére érvényes” – írta a portál. Az osztrákok rengeteget költenek fejlesztésekre: idén mintegy 165 milliárd forintnak megfelelő összeget. Mindez persze bőven megtérül, hiszen az osztrák Gazdasági Kamara szerint a téli sportok összesen 7,2 milliárd eurós árbevételt eredményeznek.

-->