Az építőanyag-gyártókat összefogó szervezet vezetője szerint a szektorban tevékenykedő cégek számára a 2013-as év volt a mélypont, számos vállalat ment csődbe, azonban a "konszolidáció" véget ért a szektorban. A fennmaradást egyrészt a fix költségeik visszafogásával, másrészt a kapacitások, illetve a termelési időszak lerövidítésével igyekeznek biztosítani a szegmens szereplői.
Az uniós zárás (és a választások) keltette beruházási boom éreztette hatását az építőanyagok iránti keresletben is, igaz ez főként a felújításnál is használt termékeket előállító vállalkozások számára jelentett lehetőségeket. Ez utóbbi körben néhány százalékos bővülést értek el tavaly, míg az egyéb területeken nem hozott változás a múlt év.
A szigetelőanyag-gyártók beszámolói szerint ugyan az átlagos szigetelésvastagság nőtt, ezzel együtt azonban csökkent a megvásárolt mennyiség, így összességében stagnált ez a szegmens. Rontotta az ágazat lehetőségeit az is, hogy a múlt évben az előzetes ígéretek ellenére gyakorlatilag elmaradt a panelprogram folytatása.
Valamivel kedvezőbb volt a helyzet a szálas szigetelőanyagok – kőzet- és üveggyapot – esetében, amelyekre főleg a Növekedési Hitelprogramból megvalósuló kis és közepes méretű ipari csarnoképítések miatt volt nagyobb kereslet. Az épületgépészeti termékeket, valamint nyílászárókat előállító cégek forgalma összességében nőni tudott, főként a közintézmények európai uniós forrásból megvalósuló felújítási programjának köszönhetően. Ez a hatás egyébként érződött az építőkémiai anyagoknál is, azonban az új fejlesztések elmaradása miatt ebben a szegmensben összességében csökkenést hozott a múlt év.
„Tavaly néhány régióban, így Budapest egyes területein, illetve Győr környékén már indult néhány nagyobb projekt új lakások, házak építésére. Elsősorban ezeknek köszönhetően a tégla és falazóelemgyártók 5 százalék körüli növekedésről számoltak be tavaly” – közölte Vidor Győző.
A MÉASZ elnöke nem fogalmazott túl optimistán az idei év kilátásai kapcsán, mint mondta a néhány kiemelt régió kivételével 2015-ben sem várható, hogy beinduljon az újlakások építése. Emellett kérdéses, hogy a múlt évben pozitív hatást jelentő uniós források idén elérhetőek lesznek-e. A szakember szerint ahhoz, hogy még ebben az évben érezhető hatásuk legyen a közösségi finanszírozású projekteknek az ágazatra tavasz elején már meg kellene jelenniük az első pályázati felhívásoknak.
Nem könnyíti meg a szektor szereplőinek helyzetét az új Elektronikus Közúti
Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) bevezetése sem, amely kapcsán az ágazatban egyelőre az sem egyértelmű, hogy kinek kell megtennie a bevallást. „A fuvarok többsége ugyanis úgy történik, hogy a gyártótól jellemzően az építési helyszínre megy az áru, és bár csak egyszer utazik a termék, az értékláncon belül közben akár 3-szor is tulajdonost válthat, a gyártótól a nagykereskedőhöz, tőle a kiskereskedőhöz, majd a végfelhasználóhoz kerül. ” - mutatott rá Vidor Győző.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.