Háborús szinten a lakásépítés

A várakozásoknak megfelelően 2014-ben is tízezernél kevesebb lakás épült – ez a háborús szintnek felel meg. A statisztikai adatfelvétel bevezetése óta, több mint száz éve nem épült olyan kevés lakás, mint 2013-ban – ezt a szintet a tavalyi 15 százalékkal meghaladja ugyan, de még így is a második legrosszabb adatnak számít. 2014-ben 8358 új otthont építettek fel. De legalább túljutottunk a mélyponton, a gödör alját elérte a lakásépítés, amit az új engedélyek iránti kérelmek növekedése is mutat.

A lakásépítés azonban a válságot megelőző 2008. évinek alig az egyötöde, és messze elmarad a kívánatosnak tartott szinttől: évi 40 ezer új lakásnak kellene felépülnie ahhoz, hogy a lakásállomány egy százaléka megújuljon – vagyis százéves legyen a cserélődési ráta. Ez a kiadott építési engedélyek számának dinamikus növekedése ellenére még messze van

Tavaly 28 százalékkal több építési engedélyt adtak ki, de még mindig tízezernél kevesebbet. Jó hír, hogy a KSH szerint minden településtípusban és minden régióban több lakás építését tervezik. Az új épületek fele lesz csak lakóépület: 5132 új otthon építését tervezik, ami 15 százalékos bővülés. A nem lakóépületekre kért 5033 engedély 6 százalékos visszaesést, takar.

A lakásépítés vidéken, és leginkább magánberuházásokban „lódult meg” – a növekedés leginkább a természetes személyek lakásépítésének köszönhető. A vállalkozók még nem építenek sok új lakást, e nélkül viszont nagy megugrásra egyenlőre nem lehet számítani. A kedvezőtlen jelenség tükröződik vissza az építtetői kör összetételének, illetve az új lakások település-típus szerinti arányainak változásában. Az egy évvel korábbihoz képest a természetes személyek által épített lakások aránya 57-ről 59 százalékra nőtt, a vállalkozások által építetteké pedig 40-ről 39 százalékra mérséklődött. A KSH szerint a fővárosban az átlagos szint alatt maradt a lakásépítések számának növekedése – 13 százalékos volt –, miközben a megyei jogú városokban a 3 százalékot is alig érte el. Az iparágat a kisvárosok 24, és a községek 21 százalékos növekedése húzta. Ezért aztán nem is meglepő, hogy a saját használatra épült lakások aránya nőtt (53-ról 56 százalékra), az értékesítésre épült lakásoké (43-ról 41 százalékra) csökkent, bérbeadásra pedig alig 4 százalék épült.

Mindeközben tovább folytatódott az ország nyugati és keleti felének elszakadása. A dunántúli régiók mindegyikében átlagot meghaladó (a budapest túlsúlyos Közép-Magyarországon az átlagossal egyező) a növekedés üteme, a keleti régiókban pedig általában csökkent a lakásépítés a KSH szerint. A kivételt jelentő Észak-Alföldön a fellendülés egyetlen településre korlátozódik: Debrecen 573 új lakásával a teljes régió lakásépítésének több mint felét teszi ki. Az új lakások átlagos alapterülete nem változott, 101 négyzetméter volt, az új lakások 40 százaléka 100 négyzetméteresnél nagyobb, 30 százaléka 60 négyzetméter alatti.

A húszezer is jó volna

Az építőipari cégeket tömörítő szervezet, a Társaság a Lakásépítésért szerint kormányzati programok nélkül nem várható a lakásépítések számának növekedése. Szerintük egyeztetésre volna szükség, mert a jelenlegi programoktól (Otthon Melege program, társasház-felújítási pályázat, új szocpol kiterjesztése, az otthonteremtési kamattámogatás kedvező változásai) jelenlegi formájukban érdemi hatás nem várható. Álláspontjuk szerint egészséges ütem volna, ha a kormányzati ciklus végére elérnénk az évi 20 ezer új lakás építését, de ehhez is új kellenének. Akkor növekedne a lakásépítések és felújítások száma, ha a lakáscélú hitel kamata a jelenlegi 6-8 százalékkal szemben csupán 2,5-3 százalék lenne – mondta Koji László, az ÉVOSZ alelnöke, aki szerint évente legalább 42 ezer lakásnak kellene épülnie, míg a legjobb évben, 2006-ban is csupán 36 ezer létesült.