Október 1-jétől több mint 150 madárinfluenza-kitörést regisztrált a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) – derül ki a hatóság honlapjáról. Az elmúlt évekhez képest a mostani jóval nagyobb területi kiterjedésű járvány, rendkívül agresszív a vírus, és olyan területeken is megjelent, ahol korábban nem – mondta a Világgazdaságnak Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója. Eddig sokkal koncentráltabb volt a járvány megjelenése, az volt a jellemző, hogy Bács-Kiskun vármegyében volt egy jól meghatározható zóna, ahol nagy a baromfisűrűség. Most pedig olyan vármegyékben is megjelent, ahol korábban nem, vagy ilyen széles érintettséggel nem – utalt a minap bejelentett Baranya és Tolna vármegyei esetekre, amelyekkel együtt már kilenc vármegyét ért el a járvány.
Az október közepétől december közepéig tartó időszakban megszaporodnak a madárinfluenzás esetek, ami jelzi, hogy a vírus terjedésének azért elég jelentős a „vadmadárkötöttsége” – mondta a BTT elnök-igazgatója. A vándorló madarak hozzák-viszik a vírus újabb és újabb mutánsait, akár olyanokat is, amelyek a vadmadarakat nem, de a házi baromfiállományt képesek megfertőzni.
Csorbai Attila elmondta azt is, hogy Franciaországban elindult egy madárinfluenza elleni vakcinázási program, a hízott kacsákat oltották, és ezzel gyakorlatilag normalizálták a helyzetet.
Ahogy a francia termelés elindult a rendeződés útján, azzal párhuzamosan szűkültek be azok a piacok, ahová a magyar exportőrök szállítottak.
Az viszont, hogy ezeket a piacokat a keleti vevők majd kompenzálják, a madárinfluenza – vagyis a folyamatos járványkitörések miatti behozatali korlátozások – miatt nem következhetett be. Ezért az vélelmezhető, hogy Magyarországon a hízott kacsa és liba előállítását, így a hízott máj termelését részben járványvédelmi, részben pedig piaci okokból mérsékelni kell.
Az idei madárinfluenza-helyzet súlyosságát az agrártárca is érzékelte, ezért Pásztor Szabolcs országos főállatorvos tovább szigorította a baromfira és más fogva tartott madarakra vonatkozó állategészségügyi szabályokat. November 11-i keltezéssel a vármegyei kormányhivataloknak küldött levelében leírta, hogy
Bács-Kiskunban az elmúlt hetekben drámai mértéket ért el a madárinfluenza-helyzet, és a kitörések elérték a kritikus szintet.
Ezért úgy határozott, hogy a Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegye védő- és megfigyelési körzeteiben elrendeli az egészséges, „függeszthető méretű” tömőalapanyag (vagyis a sovány vízibaromfi-állományok) haladéktalan levágását, illetve az életkorukból fakadóan vágásra még alkalmatlan állományok állami kártalanítás mellett történő felszámolását, illetve a hatósági mintavételeket. Ezzel egy időben Csongrád-Csanád vármegye védő- és megfigyelési körzetein kívül eső területein megtiltotta a vízibaromfi-állomány betelepítését, függetlenül a hasznosítási iránytól. Magyarország teljes területére vonatkoztatva pedig megtiltotta a baromfi és már fogságban tartott madarak vásárokba történő bevitelét, illetve a díszmadár- és galambkiállítások megtartását.
A szakmabeliek szerint csak ilyen szigorú intézkedésekkel állítható meg, illetve mérsékelhető a vírusfertőzés. A járvány egyébként sokba kerül az államnak, és a mostani hatósági szigornak is lesznek súlyos költségvetési kihatásai is, hiszen most olyan állományokat is leölnek, amelyek a korábbi keretek között „megúszták” volna ezt, és azok után is jár majd kártalanítás. Ez nem kis pénz, hiszen a madárinfluenza miatt kártalanítás címén 2022-ben 19,9 milliárd, 2023-ban pedig 18,1 milliárd forintot fizettek ki a költségvetésből. A tényleges kárt pedig növelik az elmaradt telepítések, amelyek miatt egy-két termelési ciklus kimarad.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.