A kórházak és a szakrendelők összesen több mint 39 milliárd forintot fizettek ki e szerződések nyomán, ami azt jelenti, hogy egy orvosi, illetve egészségügyi vállalkozás átlagosan 5 millió 383 ezer forint bevételre tett szert.
Az egészségügyben kétféle közreműködői szerződés létezik, az egyikben az orvos személyesen vesz részt az ellátásban, míg a másikat valamely szolgáltatásra (képalkotó diagnosztika, vesekőzúzás stb.) kötik. Mindkettőt az egészségügy forráshiánya szülte: az előbbit a humán-, az utóbbit az anyagi erőforrásé. Az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöke, Molnár Attila elmondta: közreműködők nélkül a magyar egészségügy működésképtelen lenne, csak így tudnak megfelelni a minimumfeltételeknek, kiállítani az ügyeleteket úgy, hogy az orvosok munkavégzésére vonatkozó uniós foglalkoztatási időkorlátot is betartják. Szerinte az elvándorlás nyomán az utóbbi években folyamatosan nő a közreműködők száma, és amelyik régiókban, illetve szakmákban nagy a hiány, ott a piac akár a közalkalmazotti bérnél lényegesen magasabb órabért is kikényszeríthet, sajátos módon tartva itthon azokat, akik még nem mentek külföldre.
A közreműködői kifizetések statisztikái alapján a kórházakban, szakrendelőkben különösen aneszteziológusokból, sebészekből, patológusokból, traumatológusokból, szülész-nőgyógyászokból, bőrgyógyászokból, kardiológusokból és belgyógyászokból nagy a hiány. Az ezekben a szakmákban dolgozó külsősöknek 2013-ban összesen 1-2 milliárd forintot fizettek ki . A legtöbb pénzt, összesen majdnem 5,5 milliárd forintot röntgendiagnosztikára költötték. De a laborvizsgálatokra fordított kifizetések is meghaladták a 2,5 milliárdot. Az egy szerződésre jutó messze legmagasabb éves közreműködői díjat az izotópdiagnosztikában és –terápiára fizették ki: 12 szerződésre egyenként több mint 82 millió forintot.
A GYEMSZI adataiból jól látszik, hol szorít a leginkább a cipő: a városi kórházakban, amelyek összesen 11 milliárd forintot költöttek el így, és a szerződések száma is itt volt a legmagasabb, majdnem 2 és fél ezer. De a rendelőintézetek sem tobzódnak a munkaerőben, itt is több mint 2100 közreműködői szerződés volt tavalyelőtt.
A közreműködői szerződések bérkifizetéseken belüli aránya is különösen a járóbeteg-ellátásban, főleg a néhány évvel ezelőtt uniós forrásokból létrehozott kistérségi rendelőkben magas. Míg a közreműködői díjak aránya például Kisteleken 143, Csongrádon 173, Bicskén pedig majdnem 249 százalékos, a fővárosi szakrendelőkben átlagosan csak 10-20 százalékos.
A fővárost az ország többi részénél még mindig jóval kevésbé érinti az orvoshiány, bár ez önmagában nem magyarázza, hogy míg a Semmelweis Egyetemen a bérköltségnek mindössze a 0,4 százalékát teszik ki a közreműködői szerződések, addig a Debreceni Egyetemen a 48,5 százalékát. Összességében a 39 milliárdot meghaladó kifizetés a teljes 2013-as 311 milliárdos bruttó bérköltség 12,6 százaléka.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.