További irodaberuházásokra készül az Atenor

Ingatlantanácsadók régen hangoztatják, hogy elérhető hitelek hiányában spekulatív ingatlanfejlesztés csak saját tőkéből lehetséges. Mindazok a cégek, amelyek nem képesek erre, lépéshátrányba kerülnek. Az Atenor azonban a világválság kitörése után is belevágott a Váci Greens irodakomplexum létesítésébe.

A Váci úton a Váci Greens irodakomplexum az első kapavágástól a belga Atenor csoport finanszírozásában épül. Amint Borbély Zoltán az Atenor csoport projektigazgatója elmondta, évekig kértek finanszírozási ajánlatokat különféle kereskedelmi bankoktól, de olyan nagy volt a különbség a saját finanszírozás és a külső forrás költségei között, hogy a bankhitelt egyszerűen nem engedhették meg maguknak. Bár a magyar alapkamat a padló közelében van, Borbély Zoltán tapasztalatai szerint a nagy kereskedelmi bankok (vélhetően éppen az ingatlanfejlesztéssel kapcsolatos kedvezőtlen tapasztalataik okán – a szerk.) még mindig olyan feltételekkel, olyan áron kínálják a finanszírozási csomagokat, hogy az összes pénzügyi költség többszöröse lett volna a belső finanszírozás költségeinek. A brüsszeli tőzsdén jegyzett Atenor csoportnak jelenleg 14 futó projektje van Európában, klasszikus ingatlanfejlesztő lévén ugyanakkor arra különösen ügyel, hogy több legyen a bevétele a kiadásoknál, így jelentős tőketartalékkal rendelkezik.

Az Atenor Group tulajdonába 2008-ban került Váci úti 1,7 hektáros terület több telkén 270 lakás volt száz éves házakban. Négy évig tartott amíg az összeset megvásárolták és a lakóknak új lakást találtak.

A Váci Greens projekt a 2010-2013-as időszak legnagyobb budapesti iroda-beruházása volt, miután nyáron lesz két éve, hogy átadták az irodakomplexum első egységét, a hat szinten összesen 15 600 négyzetméternyi irodaterületet kínáló „A” épületet. Az idei második negyedévben elkészülő „C” épület 18 200 négyzetméterére is megvannak már a bérlők és az év végén átadandó 24 500 négyzetméteres „B” épület felső három szintjéről is tárgyalások folynak. A közeli jövőben még két további egység épül, így az öt épület együttesen 100 ezer négyzetméternyi irodaterületet jelent.

A Váci Greens első bérlői a Sykes, és a General Electric voltak. A GE 400 munkaállomásos szolgáltató központtal indított, ma viszont már több ezer munkaállomásról folynak tárgyalások. A General Electric Healthcare ugyanis a „Minds and machine” orvostechnológiai programjának kifejlesztésének helyszínéül az irodakomplexumot választotta és Budapesten 600 fejlesztőmérnököt fognak felvenni.

„Mivel az Atenor csoport üzleti stratégiája szerint a felépített és teljesen kiadott épületeket értékesíti, mi is keresni fogjuk azokat a partnereket, amelyek számára a Váci Greens akár egyben, akár részenként érdekes lehet” – mondta Borbély Zoltán, hozzátéve, hogy természetesen új helyszíneket is keresnek a fővárosban további beruházások számára.

Tavaly újra megindult a nemzetközi érdeklődés az eddig indokolatlanul alulértékelt Budapest iránt. A projektigazgató a kereslet további élénkülésére számít, bár szerinte az nyilván sosem lesz már olyan intenzív. A nemzetközi cégek szolgáltató központjai azonban növekedni akarnak Magyarországon és egyben keresnek több ezer négyzetméteres irodákat. Ezért a kész, működő házakat vásárló befektetők részéről markáns és meghatározó érdeklődés tapasztalható. Vannak olyanok, amelyeket csak egy-egy épület érdekel, de volt olyan közel-keleti befektető, aki kicsinek tartotta a teljes öt épületet magába foglaló Atenor-projektet.

Fűtés földhővel

A Váci Greens épületeiben WC-öblítésre a saját kútból való talajvizet használják, ami napi 40 köbméter ivóvíz megtakarítást jelent az „A” épületben. Villanykapcsolók helyett jelenlét-érzékelők kapcsolják a világítást, ha vannak a szobában, és nem elég a külső természetes fény. Az első épületet távhő fűti, de a számítógép-vezérelt szabályozás csak a szükséges mennyiségű meleg vizet engedi a munkahelyekre. A „C” és „B” épület telke már elég nagy a talajhő hasznosításához: a 150 méterre lefúrt talajszondák 15 fokos vizet hoznak fel, így számítások szerint 7-8 hónapon át nem kell külső energiát használni sem a fűtéshez, sem a hűtéshez. Az „A” épület 2008-2009-ben tervezése idején a talajhőszivattyús technológiák másfélszer annyiba kerültek, mint ma.