Az online kasszák húzták fel az adatokat

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése alapján januárban a tavalyi januárihoz képest 7,7 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene. Ezen belül az élelmiszerek forgalma 5,5, a különféle iparcikkek értékesítése 11,1, az üzemanyagoké pedig 9,4 százalékkal emelkedett.
A kiskereskedelmi forgalom nagy növekedését részben magyarázhatja az online pénztárgépek hatása – mondta a Világgazdaságnak Gilyán Csaba, a Központi Statisztikai Hivatal osztályvezetője. Szakértők szerint olyan ágazatokban látható kiugró növekedés, ahol eddig nagyobb fekete gazdaságot lehetett sejteni, amit az online kasszák bevezetése fehéríthetett ki. Gilyán Csaba azonban azt is kiemelte, hogy olyan ágazatokban is jelentős bővülést mért a statisztikai hivatal éves alapon, ahol jellemzően fehérebb a gazdaság. Ilyen a forgalom felét adó élelmiszer-kiskereskedelem is a korábbi 1-3 százalékos növekedés után 5 százalékra nőtt – mutatott rá a hivatal osztályvezetője.

Balatoni András, az ING Bank vezető közgazdásza a Világgazdaságnak elmondta: a tavalyi 8900 milliárd forintos kiskereskedelmi forgalom utáni áfabevételt az online pénztárgépek nagyságrendileg 100 milliárddal növelték, vagyis közel 1 százalékponttal emelték magát a forgalmat, ami az éves szinten 5,1 százalékos bővülés jelentős hányada. A NAV-hoz bekötött kasszák bevezetésének idén még nagyobb hatása lehet a kiskereskedelem növekedésére.

Így vélekedik Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára is. Kiemelte: az online kasszák bevezetése előtt a KSH pusztán becsléssel határozta meg kiskereskedelmi forgalom mértékét, így azok az adatok nem feltétlenül mutatták a fogyasztás valódi alakulását. Most azonban a kasszák hatása erősen érvényesül, ám a növekedés mértékére vonatkozó adatokat fenntartással kell kezelni, mert a januári emelkedés ugyan jelentős, de egy évvel korábban még kevés kiskereskedőnél üzemelt a NAV-hoz bekötött pénztárgép. Ahogy egyre több kasszát állítottak be, úgy fehéredett a KSH által látott kép, ezért a kiskereskedelmi forgalom kimutatott növekedési üteme a következő hónapokban előreláthatóan csökkenni fog. Mivel az átállás augusztusra fejeződött be, az idei utolsó négy hónap számai lesznek legközelebb a lakossági költés valóságos mértékéhez – hangsúlyozta a kereskedelmi szövetség főtitkára, aki szerint a vasárnapi zárva tartás piaci hatása kedvezőtlen lesz a kiskereskedelmi forgalomra.

Vámos György tehát mérsékelten derűlátó, mert mint mondja, a gazdaság teljesítménye önmagában nem indokolja a januárban kimutatott forgalomnövekedést, bár egyebek között a tavalyinál jelentősen alacsonyabb üzemanyag árak több pénzt hagynak a családoknál.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője arra számít, hogy a foglalkoztatás és a reálbérek folytatódó növekedésének, valamint a magas szinten stabilizálódó fogyasztói bizalom hatására folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom élénk növekedése a következő hónapokban. A háztartások fogyasztását, így a kiskereskedelmi forgalom növekedését szintén jelentősen támogatja a devizahitelek idei elszámolása, így a szakember az idei kiskereskedelmi forgalom 4,5-5 százalékos növekedésére számít.

Növekedés az EU-ban

Luxemburg után Magyarországon nőtt a leggyorsabban éves szinten a kiskereskedelmi forgalom januárban – derül ki az Eurostat friss adataiból. Míg a miniállamban 10,7 százalékos volt a bővülés, nálunk 8,2 százalék. Összességében az euróövezetben és az Európai Unióban is növekedett a forgalom: a valutaunióban 1,1 százalékos, az EU egészében 0,8 százalékos volt a bővülés havi alapon. Az egy évvel korábbival összevetve 3,7 százalékkal nőtt az euróövezet és 4,0 százalékkal az EU kiskereskedelmi forgalma.