Egyre nehezebb helyzetben vannak a kórházi beszállítók

Csaknem 71 milliárdot tett ki január végén a kórházak adósságállománya. Ez minimális csökkenés az egy hónappal korábbi 72,8 milliárdhoz képest. Ebből is látszik, amit a beszállítók már tavaly év végén jeleztek: az intézményvezetők a beígért adósságkonszolidációra várnak, és gyakorlatilag semmit sem tesznek tartozásaik rendezéséért.

Egyre jellemzőbb, hogy az intézmények vezetői már nem is indokolják a nemfizetést – mondja az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Rásky László jelezte: a tagvállalatok körében a tavalyi esztendőről készített friss felmérésből kiderül: 2013 vége és 2014 vége között 50 százalékkal emelkedett a lejárt követelésállomány. Ez az egész iparágat tekintve azt jelenti, hogy a műtéti eszközöket, képalkotó diagnosztikai berendezéseket, kellékanyagokat, valamint az IT-megoldásokat szállító, döntően kis- és közepes vállalkozások összes lejárt követelése tavaly év végén elérhette a 30 milliárd forintot, ami az össz állomány több mint 40 százaléka. A cégek teljes kórházi kintlévőségének átlagosan a 62 százaléka lejárt követelés, ennek pedig majdnem a 4 százaléka még 2013-as esedékességű.

Ebben a helyzetben egyre több, főleg kisebb magyar cég kényszerül arra, hogy hitelt vegyen fel a munkabérek, illetve közterheik teljesítésére. Ugyanakkor a másik oldalon az a sajátos helyzet is mind jellemzőbb – mutat rá Rásky László –, hogy a számla benyújtásakor még a kórházak kérik a beszállítótól köztartozás-mentesség igazolását, és ha ezzel nem tud szolgálni a beszállító, nem fogadják be a számláját.

Az orvostechnikai beszállító cégek működése a tartósan fennálló kórházadósságok miatt mindinkább ellehetetlenül, márpedig a fizetőképesség megőrzése e cégeknek is elemi érdekük, hiszen például az újabb tendereken is csak akkor indulhatnak, ha nincs köztartozásuk. Az alacsony ágazati profitráta miatt a nagy cégeknél is egyre gyakoribb a nullszaldóhoz közelítő üzemi eredmény. Márpedig a nullás és pláne a veszteséges működést az anyacégek sem fogják a végtelenségig tolerálni – mondja az OSZ főtitkára. Tény az is – tette hozzá –, hogy a gyógyszer-nagykereskedőkhöz hasonlóan a technológiai beszállítók is mind többször kötik előre fizetéshez az áruszállítást vagy éppen a gépek, berendezések karbantartását, javítását.

Az egészségügy vezetése áprilisra 60 milliárd forintos, központosított kórházkonszolidációt ígér. Ez több mint tízmilliárd forinttal elmarad a december, illetve a január végi összadósságtól, és az Orvostechnikai Szövetség szerint a tényleges adósságrendezésig még jelentős mértékben nőhet is a különbség. Az adósságkonszolidáció elvei és menete is ismeretlen ugyanis egyelőre a cégek előtt, és az OSZ információi szerint még cégszinten sem összesítették a rendezendő számlák összegét. Ez pedig oda vezethet, hogy akár őszig várniuk kell a beszállítóknak arra, hogy kifizessék számukra a kórházak tartozásait.

Rásky László azt mondja, ők már tavaly ilyenkor is azt javasolták, hogy fokozatosan kezdjék meg a tartozások lefaragását, a legrégebbi számlák kiegyenlítésével, majd készítsen a kormány ütemtervet a teljes és fokozatos, az államháztartás és a cégek számára is egyaránt elfogadható konszolidációra. Ehelyett hónapok óta nem történik más, mint hogy újra és újra csak türelemre intik a beszállítókat – emlékeztet a főtitkár.

Megállíthatatlan eladósodás

Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek által jelentett lejárt tartozásállomány összege január 31-én 98,6 milliárd forint volt. Ez 400 millió forinttal több az egy hónappal korábbinál. A legnagyobb, 71 milliárdos adósságot az egészségügyi intézmények görgetik maguk előtt. A költségvetési intézmények éves átlagos összadóssága tavaly már a 100 milliárdot is meghaladta, és ezzel csúcsot döntött.