Egyre nehezebb helyzetben vannak a kórházi beszállítók
Egyre jellemzőbb, hogy az intézmények vezetői már nem is indokolják a nemfizetést – mondja az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Rásky László jelezte: a tagvállalatok körében a tavalyi esztendőről készített friss felmérésből kiderül: 2013 vége és 2014 vége között 50 százalékkal emelkedett a lejárt követelésállomány. Ez az egész iparágat tekintve azt jelenti, hogy a műtéti eszközöket, képalkotó diagnosztikai berendezéseket, kellékanyagokat, valamint az IT-megoldásokat szállító, döntően kis- és közepes vállalkozások összes lejárt követelése tavaly év végén elérhette a 30 milliárd forintot, ami az össz állomány több mint 40 százaléka. A cégek teljes kórházi kintlévőségének átlagosan a 62 százaléka lejárt követelés, ennek pedig majdnem a 4 százaléka még 2013-as esedékességű.
Ebben a helyzetben egyre több, főleg kisebb magyar cég kényszerül arra, hogy hitelt vegyen fel a munkabérek, illetve közterheik teljesítésére. Ugyanakkor a másik oldalon az a sajátos helyzet is mind jellemzőbb – mutat rá Rásky László –, hogy a számla benyújtásakor még a kórházak kérik a beszállítótól köztartozás-mentesség igazolását, és ha ezzel nem tud szolgálni a beszállító, nem fogadják be a számláját.
Az orvostechnikai beszállító cégek működése a tartósan fennálló kórházadósságok miatt mindinkább ellehetetlenül, márpedig a fizetőképesség megőrzése e cégeknek is elemi érdekük, hiszen például az újabb tendereken is csak akkor indulhatnak, ha nincs köztartozásuk. Az alacsony ágazati profitráta miatt a nagy cégeknél is egyre gyakoribb a nullszaldóhoz közelítő üzemi eredmény. Márpedig a nullás és pláne a veszteséges működést az anyacégek sem fogják a végtelenségig tolerálni – mondja az OSZ főtitkára. Tény az is – tette hozzá –, hogy a gyógyszer-nagykereskedőkhöz hasonlóan a technológiai beszállítók is mind többször kötik előre fizetéshez az áruszállítást vagy éppen a gépek, berendezések karbantartását, javítását.
Az egészségügy vezetése áprilisra 60 milliárd forintos, központosított kórházkonszolidációt ígér. Ez több mint tízmilliárd forinttal elmarad a december, illetve a január végi összadósságtól, és az Orvostechnikai Szövetség szerint a tényleges adósságrendezésig még jelentős mértékben nőhet is a különbség. Az adósságkonszolidáció elvei és menete is ismeretlen ugyanis egyelőre a cégek előtt, és az OSZ információi szerint még cégszinten sem összesítették a rendezendő számlák összegét. Ez pedig oda vezethet, hogy akár őszig várniuk kell a beszállítóknak arra, hogy kifizessék számukra a kórházak tartozásait.
Rásky László azt mondja, ők már tavaly ilyenkor is azt javasolták, hogy fokozatosan kezdjék meg a tartozások lefaragását, a legrégebbi számlák kiegyenlítésével, majd készítsen a kormány ütemtervet a teljes és fokozatos, az államháztartás és a cégek számára is egyaránt elfogadható konszolidációra. Ehelyett hónapok óta nem történik más, mint hogy újra és újra csak türelemre intik a beszállítókat – emlékeztet a főtitkár.
Megállíthatatlan eladósodás
Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek által jelentett lejárt tartozásállomány összege január 31-én 98,6 milliárd forint volt. Ez 400 millió forinttal több az egy hónappal korábbinál. A legnagyobb, 71 milliárdos adósságot az egészségügyi intézmények görgetik maguk előtt. A költségvetési intézmények éves átlagos összadóssága tavaly már a 100 milliárdot is meghaladta, és ezzel csúcsot döntött.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.