Élesedik a roamingvita, nőhetnek a belföldi tarifák

A jelek szerint egyre élesebb a vita az Európai Unió döntéshozói között arról, hogyan kezeljék a roamingdíjak kérdését. Az egységes európai mobilpiac kialakítása, illetve a mobilelőfizetők szempontjából a rendszer teljes eltörlése lenne a leghasznosabb, ugyanakkor a távközlési szolgáltatók számára ez komoly veszteséget jelenthetne, ami a beruházások visszafogását, esetleg leépítéseket is eredményezhetne a szektorban. A roamindíjak teljes eltörlésének fontosságát hangsúlyozta egy rendezvényen Andrus Ansip az Európai Bizottság (EB) digitális egységes piacért felelős alelnöke, aki „viccnek” nevezte azt az elképzelést, amelyet az uniós tagállamok az Európai Tanácsban megfogalmaztak. A szakpolitikus hozzátette, hogy az EB álláspontja egyértelmű a kérdésben, és nem elégedhetnek meg a korlátozással, a teljes eltörlés a cél. A roamingdíjak megszüntetésére vonatkozó javaslatot tavaly tavasszal egyébként az Európai Parlament képviselői is támogatták, amikor amellett tették le voksukat, hogy 2015 decembertől eltűnjön ez a konstrukció.

A helyzet azonban alapvetően megváltozott március elején, amikor az Európai Tanács egy ettől jelentősen eltérő elképzelést fogadott el. Ennek alapján a szolgáltatóknak csak egy bizonyos forgalmi határig kellene ingyenessé tenné az Európai Unión belüli barangolást, ha ezt a keretet az előfizetők kimerítették, akkor felszámolhatnának roamingdíjat. Igaz, ez a tarifa legfeljebb annyi lehet, amennyit a mobilcégek is fizetnek azért, hogy más távközlési vállalatok hálózatát használják. Ebben a konstrukcióban ugyan teljesen nem szűnnének meg a külföldi mobilhasználat extraköltségei, azonban a forgalmi keret nagyságától függően – amelyet később határoznának meg – jelentősen csökkenhetnek. Az elképzelés ugyanakkor több évet hagyna a mobilszolgáltatóknak a felkészülésre, ugyanis csak 2018 közepén kellene az Európai Bizottságnak újra mérlegelnie a roamingdíjak teljes eltörlésének szükségességét.

A külföldi mobilhasználat szabályozásával 2007-ben kezdtek komolyabban foglalkozni az EU-ban, az ársapkák – maximális tarifák – bevezetésével a hívásoknál, az SMS-eknél, míg a kiskereskedelmi adatroaming esetében 2012-ben határoztak meg először ilyen felső értéket – mondta el Kajzinger Ervin, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) nemzetközi és stratégiai igazgató az NMHH által szervezett múlt heti háttérbeszélgetésen.

Ha az Európai Tanács javaslata valósul meg, akkor a jelenlegi helyzet szerint a külföldi hívásokért percenként legfeljebb 20 forint extradíjat kellene fizetni és ennyibe kerülne egy megabájtnyi adatforgalom is, ha valaki átlépte a megadott forgalmi keretet. Ha az EB elképzelése nyerne, és teljesen megszüntetnék a roamingdíjakat, akkor a szolgáltatók arra kényszerülnének, hogy a magasabb költségű külföldi hívások okozta veszteséget máshol beszedett bevételekkel ellensúlyozzák, így valószínűleg emelkedne a helyi hívások díja – tette hozzá Kajzinger Ervin.

Az ilyen helyzetek elkerülésére született meg 2012-ben az a szabályozás az Európai Unióban, ami előírta a mobilcégeknek automatikus pénzügyi vagy adatforgalmi korlát alkalmazását az előfizetőknél.

A beállított korlát nyolcvan százalékának elérésekor a szolgáltató tájékoztató szöveges üzenetet küld, majd amikor a fogyasztó eléri a 100 százalékos szintet, és nem jelzi egyértelműen, hogy tovább kívánja használni az adatroamingot, a szolgáltatás megszakad.

Az ilyen helyzetek elkerülésére született meg 2012-ben az a szabályozás az Európai Unióban, ami előírta a mobilcégeknek automatikus pénzügyi vagy adatforgalmi korlát alkalmazását az előfizetőknél.

A beállított korlát nyolcvan százalékának elérésekor a szolgáltató tájékoztató szöveges üzenetet küld, majd amikor a fogyasztó eléri a 100 százalékos szintet, és nem jelzi egyértelműen, hogy tovább kívánja használni az adatroamingot, a szolgáltatás megszakad. Az elmúlt években fokozatosan csökkentek az alkalmazható maximális díjak -->