Letörnék az árakat az egészségügyben

Tavaly már majdnem elérte a 276 milliárd forintot azoknak a gyógyszereknek és orvosi eszközöknek az összértéke, amit központosított közbeszerzés keretében vásárolt meg az Országos Egészségbiztosító az állami kórházak és szakrendelők számára. Ez az összeg a 184-szerese a 2010-es, a másfél milliárdot alig meghaladó értéknek, amikor még csak egy kicsiny hányadát vásárolták így meg a legköltségesebb terápiákhoz szükséges készítményeket és eszközöket, például az onkológiai szereket és az implantátumokat – derült ki a Medical Tribune szaklap konferenciáján.

De nemcsak az OEP, hanem az állami egészségügyi intézmények fenntartója, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (korábbi nevén GYEMSZI) is ír ki rendszeresen központosított közbeszerzéseket a kórházak számára. Ezek eredményét összeadva azonban kiderül: összességében a kórházak éves dologi kiadásainak fél százalékát, a tízmilliárd forintot sem éri el az a megtakarítás, amit az elmúlt években a központosított közbeszerzéseken fogott a fenntartó.

A leggyakrabban használt gyógyszerekhez, kötszerekhez, vegyszerekhez és az energiához is így jutnak ma már a kórházak, akik ezért 2 százalék eljárási díjat kötelesek fizetni az ÁEEK-hez tartozó Egészségügyi Szolgáltató Zrt.-nek. A cég vezetője, Drexler Donát ezt azzal magyarázta, hogy olyan közfeladatról van szó, ami mögé nem rendeltek forrást, ezért azt „valakinek finanszíroznia kell”. A szakember hozzátette: ők is izgatottan találgatják, vajon egyszeri vagy tartós lesz a hónapok óta ígért kórházi konszolidáció, hiszen a kórházfenntartó akkor tud sikeres központi közbeszerzéseket folytatni, ha a kórházak fizetőképesek.

A zrt. idén is megújítja az eddigi közbeszerzéseket, és a közeljövőben egyebek mellett 1,3 milliárd forintért terveznek beszerezni egyszer használatos orvosi kesztyűket, 2,3 milliárdért fertőtlenítő szereket, körülbelül 1-1 milliárdért műtéti kötszereket és infúziós szerelékeket, valamint egyszer használatos tűket, valamint 800 millió forintért zárt vérvételi rendszereket. A tervezett beszerzések várhatóan egy évre fedezik a szükségleteket, a tenderek többségét májusban fogják meghirdetni. Az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöke, Molnár Attila kérdésünkre azt mondta: a központosított közbeszerzések legnagyobb problémája éppen az, hogy a legalacsonyabb ár eléréséhez három-öt évre szóló beszerzések lennének ideálisak.

Drexler Donát mindazonáltal jelezte: javasolni fogják, hogy a jövőben a veszélyeshulladék-kezelésre és a vagyon-, illetve felelősségbiztosításra is központi közbeszerzést írhasson ki a kórházak számára az ÁEEK. Az egészségügyi intézményekben évente mintegy 9-10 ezer tonna veszélyes és fertőző hulladék keletkezik, ezek megsemmisítésére összesen 2,5-3 milliárd forintot költenek. A felelősségbiztosítás díjtételei nem publikusak, a nagyobb intézmények esetében azonban ezek is többmilliós tételek.

A fenntartó a „közös gyakorlat kialakítása érdekében” a kórházak saját beszerzéseit is folyamatosan szemmel tartja: körülbelül ezer eljárást véleményeztek eddig, de csak hetet dobtak vissza.

Átláthatatlan intézményrendszer

Bár évek óta készül az egységes egészségügyi kataszter, sőt, 2012-ban a kórházaknak még a Nemzeti Lovaskataszterhez is nyilatkozniuk kellett az esetleges lóállományukról, az ÁEEK közelmúltban kinevezett főigazgatója szerint 2015-ben is átláthatatlan az 1100 milliárd forint értékű egészségügyi közvagyon, amelyet jó gazda módjára kellene kezelnie. Ónodi-Szűcs Zoltán az Elitmed tudósítása szerint a napokban egy konferencián arról beszélt, hogy emiatt újabb katasztereket készíttetnek a kórházakkal, ami ugyan további adminisztrációs terhet jelent majd a számukra, de szükséges a tisztánlátáshoz.