Még faragják a reklámadót

A kormány 3-5 százalékos reklámadót mérlegelhet, és arra törekszik, hogy a kisebb médiacégeket megvédje – ez körvonalazódott az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén Lázár János szavaiból. Igaz, a miniszter azóta már 5-10 százalékos kulcsról is beszélt. A 3-5 százalékos adó a 190 milliárd forintos reklámpiaccal számolva 6-10 milliárd forintos költségvetési bevételt eredményezne. Erre a miniszter szerint a büdzsének szüksége van, ezért olyan megoldást keres a kormány, hogy ez teljesíthető legyen.

Rogán Antal ma már arról beszélt: a Fidesz szeretné, ha a legkisebb bevételű cégeknek nem kellene reklámadót fizetniük, mert ez esetükben indokolatlan lenne és felesleges bürokratikus költségeket jelentene.

A reklámadó módosításáról szóló konkrét javaslat még nem készült el, de Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a bizottsági ülésen elmondta, hogy márciusban teheti meg előterjesztését a kormány. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság két főigazgatósága is eljárást folytat Magyarországgal szemben a reklámadó miatt, ezért van szükség a módosításra.

Az egysávos adókulcs bevezetésével az RTL Klub csoport járna a legjobban, hiszen közel 4 milliárd forinttal kevesebb adót kellene megfizetnie. Az még nem világos, hogy a kisebb médiacégeket miként védenék meg, pedig nagy szükségük lenne rá. A legkisebb cégek esetleg mentességet kaphatnak a legalsó, 0 százalékos sáv megtartásával. Erről a kormány még tárgyal az EB-vel. Az 500 millió forint árbevétel alatti cégek számára különösen jelentős terhet jelente az egysávos kulcs. A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) tegnapi konferenciáján is arról lehetett hallani, hogy legalább 1400 médiavállalkozást érint negatívan a módosítás. Urbán Zsolt, az MRSZ elnöke szerint éppen a jelentős állami reklámköltések alapján vicces és elfogadhatatlan a reklámadó, ami leginkább idén és jövőre fogja éreztetni a hatását. A piaci reakciókat könnyű kiszámítani: elbocsátás, költségcsökkentés vagy áremelés.

A Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) szerint például Ausztriában az adó bevezetését követően 17,5 százalékkal csökkent a médiapiaci szereplők száma. Úgy látják: bármilyen a hazai médiavállalkozásokra kivetett adónem továbbra is versenyhátrányt jelent az online piacon túlsúlyban lévő globális szereplőkkel szemben. Attól tartanak a reklám- és médiapiaci szereplők egyik legnagyobb létszámú gazdasági képviseleti szervezete, hogy a reklámadóból befolyó bevétel felhasználása könnyen napi politikai játszmák eszköze lehet, tovább nehezítve egy egyébként is szerkezeti problémákkal küzdő iparág helyzetét.

A reklámadó már tavaly is alaposan felkavarta az ágazatot, de a sajtópiac kivételével valamennyi reklámpiaci szegmens növekedni tudott 2014-ben. Az MRSZ által tegnap bemutatott adatok alapján a teljes reklámtorta 175,4 milliárd forintról 189 milliárd forintra növekedett, ami 7,7 százalékos ugrást jelent. Nagyban segítette a piacot, hogy választási év volt, valamint labdarúgó világbajnokságot is rendeztek, de leginkább az állami költések játszottak kiemelkedő szerepet. A legnagyobb szelet még mindig a televíziós piacnak jutott, de miután az internetes piac még 2013-ban lehagyta a sajtót, tavaly már szorosan felzárkózott a tévés reklámpiac mögé és a növekedés ütemét elnézve elég valószínűnek tűnik, hogy 2015-ben már az internetes piac hátát nézi majd a mezőny. A tévés reklámpiac 50,0 milliárd forintra rúgott 2014-ben 51 csatorna adatai alapján, az internetes piacon pedig 30 médiacég és 27 ügynökség adott adatot, és szakértői becsléseket is alkalmaztak, így jött ki a 47,2 milliárd forintos eredmény, ami 21 százalékos gyarapodásnak felel meg.

Sajtó: csökkent a csökkenés mértéke

A sajtó bevételei tavaly is lefelé húzták a statisztikát, és nem látszik a csökkenés vége. A sajtópiacot 34,6 milliárd forintos reklámbevétel mellett 60 milliárdos lapeladási bevétel is gazdagította. Az MLE szerint csak annak lehet örülni, hogy csökkent a csökkenés mértéke (3,3 százalék). Nincs különösebb okuk panaszra a közterületiseknek a 15,6 milliárd forintos részesedéssel. A rádiós piacon tavaly már 9,3 milliárd forintot mértek. Összességében a teljes reklámtortából a legnagyobb szeletet a tévés hirdetések adják, több mint 26 százaléknyit, a második helyre azonban tavaly már nagyon szorosan felzárkózott az internet közel 25 százalékkal, nagyon megelőzve a sajtót, amelynek már csak 18 százaléknyi bevétel jutott.

A Facebook után megy a NAV?

A piaci szereplőket élénken foglalkoztatta a gondolat, hogy mit kezd majd a NAV azokkal a külföldi adóalanyokkal, akiken sokkal nehezebb behajtani a reklámadót - írta a Reklámadóblog.

A NAV válasza szerint ezt az Európai Unió tagállamaiban működő adóbehajtási jogsegély keretében kezdeményezhetik, amennyiben az általános feltételek megvannak.

A blog szerint a NAV egy adatgyűjtési időszakot követően elektronikus formában kezdeményezheti az ír adóhatóságtól a reklámadó beszedését. Az adóbeszedési eljárás sikeressége egyben a reklámadó európai értelemben vett próbája is lehet.