Január 1-én elindult a két új paksi blokk tervezése a Roszatom Nyizsnij novgorodi Atomenergoprojekt tervezőirodájának szentpétervári egységében. Az orosz mérnökök a VVER-1200/V491 blokktípus terveit adaptálják a paksi telephelyi jellemzőkhöz és a magyar fél műszaki, nukleáris biztonsági követelményeihez. Már tavaly megkapták az új erőmű telephelyének rendelkezésre álló jellemzőit, de most tavasszal saját maguk is elvégeznek jó néhány vizsgálatot, hogy pontos talajmechanikai adatokhoz jussanak a reaktorépület és a turbinacsarnok alapozásához. Közben egyeztetések is zajlanak a hazai mérnökökkel.
A beruházással kapcsolatban számos további speciális mérnöki munka is lesz: a reaktortartályt például az orosz Gidropressz tervezi, az üzemanyagokat a szintén Roszatom leányvállalat TVEL. „A Roszatom fővállalkozóként úgy tekint a projektre, hogy elsősorban a reaktorszigetet akarja maga építeni. Egyéb területeken, például a turbinasziget kapcsán örömmel együttműködik más társaságokkal” – mondta a Világgazdaságnak Aszódi Attila, a beruházás kormánybiztosa.
A tendereken csak olyan társaságok indulhatnak, amelyeket a magyarországi beruházó és az oroszországi fővállalkozó is előminősített. Az előminősítésre több hullámban, a kivitelezés üteméhez igazodva kerülhet sor, de azokat Aszódi Attila szerint Magyarországon komoly képzési programoknak is kell kapcsolódniuk.
A munkához jutásban alapértelmezésben a Roszatom-közeliség nem jelent előnyt, hiszen a fővállalkozónak is az az érdeke, hogy versenyben választhassa ki a legjobb és legolcsóbb megoldást. A „roszatomság” viszont igen: a magyar-orosz nukleáris kormányközi megállapodás alapján az orosz társaság legalább 95 százalékos ellenőrzése alatti cégeknek nem kell pályázniuk a paksi megbízásokra. Ez azt is jelenti, hogy a papírforma szerint nem számíthat kedvezőbb elbírálásra például a turbina-tenderen az Alstom csak azért, mert van egy Roszatommal közös oroszországi vegyes vállalata, a Siemens, mert régi és stabil beszállítója az orosz fővállalkozónak, vagy az orosz piacon terjeszkedő, például turbina-alkatrészeket és üzemanyag-kazetta átrakókat gyártó Ganz EEG sem. (Persze az ilyen minőségben végzett munkáik jól mutatnak a referencialistájukon.)
Paks II. kiégett fűtőelemei a Krasznojarszk közelében létesítendő nukleáris üzemanyag újrahasznosító üzembe kerülhetnek. „A Paksi Atomerőmű kazettáit ma befogadó Majak erre műszaki okokból nem alkalmas, mert csak mintegy három méter hosszú kazettákat tud kezelni, míg Paks II. kazettái több mint 4 méteresek lesznek” – magyarázta Aszódi Attila. Az Oroszországba való visszaszállítást a magyar-orosz atomenergetikai kormányközi megállapodás lehetőségként rögzíti. A kiégett kazetták átmeneti tárolása lehetséges Magyarországon és Oroszországban is. Utóbbi esetben sor kerülhet a kazetták reprocesszálására is, ami után a feldolgozási maradékok vagy – reprocesszálás nélkül – maguk a pihentetett kiégett kazetták visszatérnek majd Magyarországra.
Az Oroszország elleni szankciók nem gátolják a beruházást. Igaz, a finanszírozásban részt vevő Vnyesekonombank egyes tranzakcióit sújtják a korlátozások, de a magyarországi hitelezést nem.
Az út a Mecsekben végződik
A kiégett kazetták végleges elhelyezésére a Mecsek mélyén kialakítandó lerakóban később kerülhet sor. A Magyarországra való visszaszállítást a II/2014. törvényben kihirdetett magyar-orosz atomenergetikai államközi szerződés írja elő. A paksi új blokkok kiégett kazettái végleges oroszországi tárolásának és elhelyezésének a törvényi háttere hiányzik. Az uniós szabályozás szerint minden országnak magának kell gondoskodnia radioaktív hulladéka biztonságos tárolásáról. A feladat más országra is bízható, ha ott is garantáltak az EU-s előírások szerinti tárolási feltételek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.