A vállalatvezetők hite a globális és magyar gazdaság húzóerejében csökken, saját bevételi kilátásaikat illetően viszont továbbra is optimisták. A globális eredményekhez hasonlóan Magyarországon is visszaesett a világgazdasággal kapcsolatos optimizmus mértéke; míg tavalya cégvezetők 64 százaléka hitt a növekedésben, idén ez 46 százalékra csökkent. A saját bevételeket illetően viszont idén már a vezetők 82 százaléka mondta magát bizakodónak vagy nagyon bizakodónak – mondta Nick Kós, a PwC Magyarország vezérigazgatója. A PwC munkatársai negyedik alkalommal kérdezték meg és összegezték a hazai vállalatvezetők véleményét a Magyarországi Vezérigazgató Felmérésben, partnerségben a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségével (MGYOSZ) és a Menedzserek Országos Szövetségével (MOSZ).
Ha a növekedés célpontjait nézzük, világszerte és Magyarországon is látható, hogy a feltörekvő piacok helyett a fókusz még egyértelműbben a hagyományosan fejlett piacokra irányul; öt év után először a világ vezérigazgatói az Amerikai Egyesült Államokat Kína elé sorolták, Magyarországon pedig Németország további 5 százalékponttal, már 30 százalékban számít a legfontosabb terjeszkedési célpontnak a vállalatvezetők számára. A magyar döntéshozók a második helyre Romániát, a harmadikra Lengyelországot sorolták; őket követi Ausztria, Szlovákia és Oroszország.
A növekedés és óvatos optimizmus mellett a magyar vezérigazgatók körében egyre erősebb az aggodalom az államháztartási hiány csökkentését célzó intézkedések (83 százalék) és a túlszabályozottság (76 százalék) miatt. Ugrásszerűen nőtt meg a számítógépes fenyegetettség, valamint az elérhető képzett munkaerő hiánya által okozott aggodalom mértéke, ezeken felül a korrupció és az ebből fakadó bizalmatlanság is nehezíti a vállalatvezetők életét.
A megkérdezett vezérigazgatók szerint a vállalatok helyzetét a versenyben leginkább a szabályozói környezet tudja gyökeresen megváltoztatni.
Világszerte a vezetők 66 százaléka, Magyarországon 59 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy a vállalatukat legváratlanabb helyzetbe sodorni képes tényező az iparágra vonatkozó szabályozói környezet. A magyar vezetők szerint szintén hirtelen változást hozhat az ügyfelek viselkedése (51 százalék) és új versenytársak érkezése (29 százalék számol ezzel).
A hazai vezérigazgatók válaszaiból kitűnik: számukra a technológiának egyelőre főként biztonsági szerepe van; 76 százalékuknak a számítógépes biztonságra irányuló technológiák fontosak. Ezt követően említették csak az ügyfelek bevonására alkalmazható mobiltechnológiákat (60 százalék), illetve a közösségi alapon működő üzleti folyamatokat (47 százalék) vagy a felhő alapú számítástechnikát (41 százalék). A megkérdezettek szerint a digitális technológiák főképp a működési hatékonyság (66 százalék), a külső/belső együttműködések (63 százalék), valamit az adatok és adatelemzés (63 százalék) terén hasznosulnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.