A lap szakértőkre hivatkozva arról ír, hogy vékony a határvonal aközött, hogy a brüsszeli testület a szabálytalan viselkedést bünteti vagy beavatkozik a piacgazdaság akadálytalan működésébe.
A túlzott árazást a lap szerint önmagában azért nehéz bizonyítani, mert az árak több okból is különbözhetnek két országban; így a piac mérete, az elosztási költségek és más szállítók jelenléte is hatással lehet rájuk. A bizottságnak a lap szerint át kellene vizsgálnia az összes gázszállítási szerződést, és azokat lehet összemérni, amelyek ugyanabban az évben, ugyanannyi gáz leszállítására köttettek, és ez nagyon nehéz lesz.
A lap arra is figyelmeztet, hogy a megkötött szerződésekbe való beavatkozás a befektetési kedvnek is árthat. Más szakértők szerint ugyanakkor a hatóságoknak jogukban áll beavatkozni, különösen, ha azt sejtik, hogy más visszaélések is történtek, ahogy Brüsszel a Gazprom esetében is azt állítja, hogy az orosz gázipari óriásvállalat nemcsak méltánytalan árakat állapított meg, hanem a tőle vásárolt gáz újraeladását is megtiltotta, és új szállítók piacra lépését is akadályozza.
Ha más kiszorító, piackorlátozó intézkedéseket erős bizonyítékok támasztanak alá, akkor a méltánytalan árazás vádja sem olyan gyenge - vélekedett a lapnak nyilatkozva a namuri és louvaini egyetem tanára. A cikk annak a lehetőségét sem zárja ki, hogy a bizottság politikai eszközként vetette be a trösztellenes eljárást annak érdekében, hogy javítsa a kisebb tagállamok alkupozícióját a Gazprommal szemben, miközben az EU és Oroszország viszonya most meglehetősen feszült.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.