Megint több volt a munkahelyi baleset

Az elmúlt mintegy három évtizedben Magyarországon kevesebb, mint negyedére csökkent a munkahelyi balesetek, és csaknem ugyanilyen mértékben a halálos munkabalesetek száma. A gazdasági válság enyhülésével azonban úgy tűnik, ismét előtérbe kerül ez a probléma, amelynek felerősödéséhez az olyan atipikus foglalkoztatási formák megjelenése is hozzájárul, amilyen a távmunka, vagy a közfoglalkoztatás, illetve amit az egyre nagyobb arányú munkahelyi stressz is csak fokoz – hangsúlyozta a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője a Munkavédelmi világnap alkalmából rendezett sajtóájékoztatón.

Nesztinger Péter emlékeztetett: az Európai Munkavédelmi Ügynökség felmérése szerint a munkahelyi hiányzások 50-60 százaléka a munkahelyi stressz káros következményeire vezethető vissza. A magyar munkavállalók 2014-ben 21,5 millió napot töltöttek betegállományban (igaz, ebben a gyermekápolási táppénz is benne van).

A munkahelyi stressz megfelelő kezelésére éppen egy évvel indított kampányt az ügynökség, miután gazdasági számítások is alátámasztották ennek fontosságát: becslések szerint az Európai Uniónak évente átlagosan 136 milliárd eurójába kerül a nem, vagy nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz. Magyarországnak mintegy 440 milliárd forintjába kerül a kiesés, annyiba, mint a 4-es metró. A hazai felmérések azt mutatják, hogy Magyarország e téren az európai országok többségénél sokkal rosszabbul teljesít, gyakorlatilag a sor végén kullog. Az EU-ban átlagosan a dolgozók 54 százaléka tartja nagyon jónak, vagy jónak a stresszkezelést a saját munkahelyén, Magyarországon azonban erre csak a megkérdezettek 43 százaléka szavazott – számolt be róla Balogh Katalin az Európai Munkavédelmi Ügynökség Nemzeti Fókuszpont vezetője. Hozzátette: a munkahelyi stressz kezelése döntően és elsősorban a munkáltatók feladata, ez ugyanis minden esetben szervezeti probléma.

Amint egy másik felmérésből kiderül, itthon az átszervezéseket és a bizonytalanságot tartják a munkahelyi stressz legfőbb okának, ezt a túlzott munkaterhelés, illetve a munkaórák magas száma követi, de hasonlóan frusztrálónak tartják a dolgozók, ha feletteseiktől vagy kollégáiktól nem kapnak kellő támogatást feladataik ellátásához, vagy ha nincsenek kellően tisztázva a feladat- és hatáskörök.