Digitálisra vált az EU

A teljesen megvalósult egységes digitális piac évi 415 milliárd euróval járulna hozzá az Európai Unió gazdaságához és több százezer munkahelyet teremtene – hangsúlyozta az ennek létrehozását célzó kezdeményezés indoklásában az Európai Bizottság. A héten elfogadott stratégia kidolgozói szerint az interneten meglevő, sokszor az ott működő vállalkozások által támasztott akadályok miatt egyfelől az uniós polgárok nem férnek hozzá az EU minden országában egyes termékekhez vagy szolgáltatásokhoz, másfelől az internetes cégek és a start-up vállalkozások se tudják kihasználni az online növekedési lehetőségeket.

A kkv-k alig hét százaléka értékesít egy másik tagállamban is – emelte ki a problémák közül a bizottsági háttéranyag –, a fogyasztóknak csak a 15 százaléka vásárolt tavaly online egy másik EU-országból, miközben odahaza 44 százalékuk tette ezt meg. Egy online kisvállalkozásnak 9 ezer euró pluszköltségbe kerül az alkalmazkodás a nemzeti jogszabályokhoz, ha az unión belül határokon átnyúló tevékenységet akar folytatni, ezen túlmenően még országonként évi legalább 5 ezer eurót visz el az áfaszabályok adaptálása. Ha mindenhol ugyanazok a szabályok vonatkoznának az e-kereskedelemre, akkor az érintett vállalkozások 57 százaléka kezdene értékesíteni más országban is (vagy növelné ezt a tevékenységét).

A bizottság most egy három pilléren nyugvó, 16 pontba szedett intézkedéssorozattal akar javítani a helyzeten, ezeket már 2016 végéig végre akarják hajtani (ez elég gyors ütemet jelentene az uniós szokásokhoz képest). Az első pillér a digitális termékek és szolgáltatások elérhetőbbé tétele a fogyasztók és a vállalatok számára. Ennek részeként a bizottság egyebek között olyan szabályokat fog javasolni, amelyek megkönnyítik a határokon átnyúló e-kereskedelmet, mind a fizikai áruk, mind a digitális tartalom, például az e-könyvek vagy az alkalmazások esetében.

Hatékonyabb és megfizethetőbb csomagszállítást tennének lehetővé – mint a bizottsági közlemény idézi, az Eurobarometer felmérése szerint az online értékesítéssel próbálkozó vállalkozások 62 százaléka drágállja ezt a szolgáltatást. Javaslatot tesznek emellett az olyan korlátozások megszüntetésére, amikor egy online eladó területi alapon tagad meg egy szolgáltatást egy fogyasztótól – ennek jegyében indított a stratégia bejelentésével egyidőben versenyjogi vizsgálatot Margrethe Vestager uniós biztos. Ehhez a pillérhez tartoznak az olyan tervek is, mint a modern európai szerzői jogi szabályozás megteremtése, a különféle áfaelőírásokhoz való alkalmazkodás egyszerűsítése.

A második pillér alkotóelemei a digitális hálózatokra és szolgáltatásokra vonatkozó javaslatok, beleértve a távközlési szabályozások átdolgozását (ezen belül a frekvenciaelosztásnál alkalmazandó uniós kritériumok meghatározását), az audiovizuális média keretszabályozásának felülvizsgálatát, az internetes platformok, vagyis a keresők, a közösségi média, az alkalmazás-áruházak piaci szerepének elemzését. Ez utóbbi pontnál említi meg a bizottság a platformok és az ellátási lánc többi szereplője közti kapcsolatokat, a saját szolgáltatások promotálását a konkurencia kárára – ezeket a versenyjog által eddig nem lefedett mértékben is megvizsgálnák.

A harmadik pillérhez tartozik a szabad adatáramlás megteremtését szolgáló kezdeményezés, valamint a kulcsfontosságú területeken alkalmazandó szabványok és együttműködési előírások prioritásainak meghatározása – ilyen terület például az egészségügy, a közlekedéstervezés vagy az energiafogyasztás okos mérése.

Csak egyszer

Az egységes digitális piac részeként kezeli a bizottság azt az új e-kormányzati cselekvési tervet is, amelynek értelmében összekötnék a vállalkozói nyilvántartásokat, garantálnák a nemzeti rendszerek átjárhatóságát, és biztosítanák, hogy a vállalkozásoknak és a polgároknak csak egyszer kelljen közölniük adataikat a kormányzati szervekkel. Ez a bizottság számításai szerint 2017-re évi 5 milliárd euró megtakarítást hozhat.