Kötelező volna azonban bírságot kiszabni, ha a vállalkozás magatartása az Európai uniós jogba ütközik, a jogsértés közbeszerzési eljárás során árak rögzítésére vagy a piac felosztására irányult, illetve a részvevők összehangolt magatartást tanúsítottak. Ha a közbeszerzésekért vagy az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a közbeszerzések ellenőrzése során észlelné, vagy alapos okkal feltételezné, hogy az EU-val kötött megállapodásokat megsértik, akkor azt jeleznie kellene a GVH-nak. Jogosult lenne arra is, hogy megküldje a hivatalnak az érintett közbeszerzés, szerződés, illetve szerződésmódosítás ellenőrzése révén rendelkezésére álló csaknem bármilyen adatot. Figyelmeztetés helyett a szervezetnek szintén bírságolnia kellene, ha a jogsértésre koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott személlyel szemben került sor.
A javaslat szövege szerint a versenytörvény megengedné ugyanakkor, hogy a jogsértést vizsgáló versenytanács egyezséget kössön az elkövetővel. Ilyen esetben az eljárás felgyorsulna és a bírság mértéke kisebb lenne. A létrejött egyezségi nyilatkozatról azonban másolat nem, csak feljegyzés készíthető majd. A versenyhivatali eljárás során keletkezett iratokról a tervezet elfogadását követően csak költségtérítés ellenében lehetne másolatot készíteni. Amennyiben a kérelmező olyan adatot akar megismerni, illetve arról másolatot készíteni, amelynek titokban tartásához másnak jogos érdeke fűződik, a GVH ezt csak akkor engedélyezné, ha a kérelmező írásban vállalná az adat titokban tartását.
A javaslat módosítja az élelmiszerláncról és annak hatósági felügyeletéről szóló törvényt is. Felhatalmazza például a kormányt arra, hogy meghatározza az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának módját és mértékét.
A GVH tavaly több mint 7 milliárd forint bírságot szabott ki. A szervezet 2008 és 2012 közötti eredményeit elemző tanulmány becslése szerint a fogyasztók legalább 58 milliárd forintot takarítottak meg a hivatal működésének köszönhetően. A tényleges haszon azonban valószínűleg meghaladja ezt az összeget, annak akár többszöröse is lehet.
Könnyebb kártérítés
Egy, a közelmúltban közzétett európai uniós irányelvnek köszönhetően könnyebben és hatékonyabban érvényesíthetik kártérítési igényeiket a versenyjogi jogsértéseket elszenvedő vállalatok és fogyasztók, ráadásul az eljárások elhúzódásától sem kell tartani – hívta fel a figyelmet Bassola Bálint, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda versenyjogra specializálódott vezető ügyvédje. Jelenleg a GVH kiszabhat ugyan bírságot a jogsértő cégekre, de kártérítést nem ítélhet meg a sérelmet szenvedett részére, ez ugyanis a polgári bíróságok hatáskörébe tartozik. Az Európai Parlament és a Tanács irányelve éppen az ilyen kártérítési igények bíróság előtti érvényesítését segítené. Előírja például, hogy a tagállamoknak milyen polgári eljárásjogi szabályokat kell hatályba léptetniük ennek érdekében, és megkönnyíti a hozzájutást azokhoz a dokumentumokhoz is, amelyek bizonyíthatják a kár mértékét.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.