Hónapról hónapra élnek a magánnyugdíjpénztárak

Van két magánnyugdíjpénztár, amelynek a tagjai, úgy tűnik, minden hónapban izgulhatnak, meglesz-e a 70 százalékos tagdíjfizetési arány, amellyel elkerülhetik a kényszerű végelszámolást. Április végén még úgy volt, mind a négy pénztár teljesítette a szükséges szintet, az MKB és a Szövetség tagjai azonban a jelek szerint nem egy összegben fizették be az éves tagdíjat, hanem havonta utalgatják, így ezen a héten is lehet szurkolni, sikerül-e megfelelő arányban mozgósítani őket. Az MKB múlt pénteken 66,3 százalékon állt, a Szövetség május 18-án 63 százaléknál tartott. Ezek végül is nem olyan rossz arányok, hiszen áprilisban ugyanekkorra az MKB tagjainak csak 64,1 százaléka fizette be a tagdíjat, a hónap végén viszont így is 73,71 százalékra emelkedett ez az arány, ami egyébként azt is jelenti, hogy áprilisban és májusban átlagosan hozza a pénztár az elvárt szintet.

A másik két kasszánál nem kell folyamatosan figyelni a százalékokat. A Horizont és a Budapest ugyanis azt kérte a tagjaitól, hogy az éves tagdíjat előre, egy összegben fizessék be, és február második felére el is érték a 70 százalékos tagdíjfizetési rátát erre az évre. Jelenleg egyébként a Horizont már 82, a Budapest 81 százaléknál tart. Volt ráció abban is, amit az MKB csinált, ők azért kérték a tagokat, hogy lehetőleg havonta fizessenek, mert a vonatkozó jogszabály alapján nem volt egyértelmű, hogy ha egy tag az éves díjat egy összegben előre fizeti be, akkor azt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elfogadja-e majd minden hónapban tagdíjnak, vagy csak abban az adott hónapban számítja be, amikor a befizetés beérkezett.

A jegybank sokáig bizonytalanságban hagyta a pénztárakat ez ügyben, csak április 24-én adta ki azt az állásfoglalást, amely tisztázta a tagdíjfizetéssel kapcsolatos nyitott kérdéseket. Ebben a dokumentumban vált világossá azt is, hogy előre be lehet fizetni több havi tagdíjat, utólag viszont nem. Az is tisztázódott, mit jelent pontosan a „megelőző hat hónap átlagában” kifejezés a törvényben, ebben az intervallumban kell ugyanis az MNB-nek vizsgálnia hónapról hónapra az aktívan fizető tagok arányát. Az állásfoglalás szerint a jegybank megnézi, hogy áprilistól szeptemberig az egyes hónapokban mennyi volt az arány, majd ezt átlagolja. Minden hónapban figyelni fogja az így kalkulált átlagot, és ha kétszer egymás után 70 százalék alá kerül egy pénztár, indul a végelszámolás. Az éves tagdíjfizetést előíró pénztáraknak így az év végén, jövő év elején kell majd keményen kampányolniuk, hogy ismét fizessenek a tagjaik, különben náluk az év első hónapjaiban kritikusan alacsony szintre kerülhet az aktívan fizetők aránya.

A tagdíj egyébként nem sok, évente 2400-12000 forint között mozog. A kasszák azt is kérik a tagoktól, hogy ha ezt nem akarják, vagy nem tudják kifizetni, akkor ne veszélyeztessék a többiek megtakarítását, és lépjenek vissza az egypilléres rendszerbe. Ha most visszalépnek, jól is járnak, hiszen megtarthatják a reálhozamot és tagdíjkiegészítéseket, ezek összege átlagosan az egyenlegük negyede lehet. Ahhoz képest viszont, hogy a megmaradt 60 ezres tagság több mint ötöde nem hajlandó tagdíjat fizetni, a tb-be visszalépők aránya elenyésző. Az első negyedévben csak 668-cal csökkent a nyugdíjpénztárak taglétszáma, és a kasszák 568 millió forintot utaltak át a tb-be. A visszalépett tagok átlagos egyenlege egyébként ez alapján viszonylag alacsony lehetett, a reálhozamot is beszámítva egymillió forint körül volt. A megmaradt tagság ennél jóval nagyobb megtakarítással rendelkezik, 3,6 millió forint van egy átlagos egyéni számlán.

Járadékot viszont a pénztárak egyetlen fillérnyit sem folyósítottak eddig, ami nem meglepő. Ha saját maguk szeretnének járadékot szolgáltatni, 100 millió forintos tartalékot kellene erre képezniük, amire nincs forrásuk. Biztosítótól vásárolhatnának szolgáltatást, a Horizont ezt tervezi, de konkrét céget nem nevez meg a honlapján, az MKB és a Budapest pedig úgy tudja, nincs még ilyen szolgáltatás a piacon. A nyugdíjas pénztártagok így vagy visszalépnek a tb-be, ekkor felvehetik a reálhozamot, és 100 százalékos nyugdíjat kapnak, vagy pedig várnak addig, amíg képesek lesznek a pénztárak fizetni.

Járadékot viszont a pénztárak egyetlen fillérnyit sem folyósítottak eddig, ami nem meglepő. Ha saját maguk szeretnének járadékot szolgáltatni, 100 millió forintos tartalékot kellene erre képezniük, amire nincs forrásuk. Biztosítótól vásárolhatnának szolgáltatást, a Horizont ezt tervezi, de konkrét céget nem nevez meg a honlapján, az MKB és a Budapest pedig úgy tudja, nincs még ilyen szolgáltatás a piacon. A nyugdíjas pénztártagok így vagy visszalépnek a tb-be, ekkor felvehetik a reálhozamot, és 100 százalékos nyugdíjat kapnak, vagy pedig várnak addig, amíg képesek lesznek a pénztárak fizetni. Kevesen maradtak a pénztárakban, de ők egyelőre kitartónak bizonyulnak -->