Microsoft: Munka bárhol, bármikor, bármivel

Mobilitás, felhősödés és konzumerizáció – ezzel a három fogalommal válaszolt Papp István, a Microsoft Magyarország vezetője arra a kérdésre, hogy milyen irányba tart ma az infokommunikációs-technológiai (ikt) iparág. A szakember szerint ez a három iparági trend az, amely az ikt-cégek jövőjét a leginkább meghatározza.

A mobilitásról szólva elmondta, hogy a helyhez kötöttség gyakorlatilag teljes felszámolását hardver-oldalról az okos mobileszközök (telefonok, táblagépek) gyors és széles körben való elterjedése, míg a szolgáltatások oldaláról a nagysebességű, szélessávú internet-hozzáférés, valamint a mobilinternet-szolgáltatások érdemi javulása tette, illetve teszi lehetővé immár Magyarországon is.

„Az, hogy a mobilitás ma már nem csak szép elmélet, de elérhető gyakorlat akár a magyar kkv-k számára is, izgalmas következményekkel jár. Teljesen megváltoztatja például a munkahely és a munkaidő fogalmát. Produktív munkavégzés ezentúl akkor és ott van, amikor és ahol egy vállalkozás csak akarja” – érzékeltette a változás jelentőségét Papp István, aki szerint a felhősödés, vagyis a cloud-alapú megoldások egyre fontosabbá válása ugyancsak az infrastrukturális feltételek javulására vezethető vissza, a szélessávú-internethozzáférés fejlődésére. Az „infrastruktúra” kifejezést ebben a szövegösszefüggésben azonban idézőjelbe kell tenni Papp István szerint, hiszen a felhősödés folyamata épp az infrastrukturális feltételek enyhülésén, azaz az infrastruktúra virtualizációján alapul.

A felhőszolgáltatásoknak köszönhetően ma már méregdrága „vasak” beszerzése, vagyis kézzelfogható infrastruktúra-fejlesztés nélkül is igénybe lehet venni a legkorszerűbb megoldásokat. Ezért nem túlzás azt állítani, hogy egy jó cloud-szolgáltatás (például a Microsoft-felhő) a céges innováció, illetve az üzletmenet korszerűsítésének a leginkább fájdalommentes és legköltséghatékonyabb módja; legyen szó hazai kkv-król vagy egy óriás multiról.

A szakember a harmadik meghatározó iparági trend kapcsán kifejtette: a konzumerizáció jelentősége azzal szemléltethető a leginkább, hogy ma már nem az IT-sok uralta innovációs műhelyek mondják meg, mihez kell alkalmazkodnia a fogyasztóknak, hanem fordítva, a fogyasztók határozzák meg azt, milyen megoldások és szolgáltatások fejlesztésére van szükségük nekik és a vállalkozásaiknak a jövőben.

Papp István szerint ennek az iparági jelenségnek csak egyik, bár kétségkívül leglátványosabb része az, hogy a munkáltatók immár nemcsak elfogadják vagy eltűrik, de kifejezetten ösztönzik, hogy a munkatársaik a saját kütyüiken – laptopokon, táblagépeken, okostelefonon – céges adatokhoz, vállalati munkafelületekhez férjenek hozzá. (Ezt a jelenséget angolul Bring Your Own Device-jelenségnek hívják, ami magyarul nagyjából annyit tesz: „Hozd a saját kütyüdet!”) Papp István szerint ez ugyancsak abba az irányba tolja a magyar üzleti döntéshozókat, hogy a cégüknél használtban lévő, egyre több és több okoseszközből igyekezzenek üzleti szempontból is kihozni a legtöbbet. Erre pedig a felhőszolgáltatások használata a megoldás, mondta a szakember.

Papp István hozzátette: leginkább a konzumerizáció következménye az új Microsoft-stratégia is, amelynek eredményeképpen a szoftvereik és applikációik teljes értékűen futnak a versenytársak operációs rendszerein, IoS-en vagy Androidon, illetve linuxos környezetben is.
„A Satya Nadella vezette új Microsoft véget vet a digitális hidegháborúnak, vagyis annak, hogy a felhasználók állandóan döntésre voltak kényszerítve. Felszámoljuk a hatékony használat előtt tornyosuló akadályokatt. Produktivitás mindenekfelett, ez az új üzleti filozófiánk” – foglalta össze az új Microsoft stratégiáját a magyar leányvállalat első embere.