Egyre többet költenek kutatás-fejlesztésre a magyar vállalatok

Az MTI-hez kedden eljuttatott tájékoztatás szerint a szabadalmak száma is emelkedett, 2010 végéig 13 853, 2013 végére pedig már 19 130 szabadalmat jegyeztek be.

A tanácsadó cég ugyanakkor rámutatott, hogy az EU tagállamok GDP arányos K+F ráfordításának átlaga továbbra is 3 százalék felett van, így Magyarország továbbra is a 20. helyen van az innovációs teljesítményeket összegző Innovation Scoreboard 2014-es rangsorában, ami gyakorlatilag megegyezik a 2006-os hellyel.

A Deloitte szerint Magyarországon az állami támogatás szerepe kiemelkedő, mindemellett a nagyvállalatok költik arányosan a legtöbbet K+F-re. Ezen projektek értékei azonban nem az eredményekben - mivel azok nem feltétlenül az országban hasznosulnak - hanem abban rejlik, hogy magas tudású kutatókat, fejlesztőket foglalkoztatnak, számos feladathoz vesznek igénybe hazai kkv-kat és felsőoktatási intézményeket, kutatóintézeteket - írták.

A tanácsadó cég szerint kérdéses, hogy a vállalatok és kutatóhelyek közös projektjeit miként befolyásolja majd a közelmúltban hozott törvény, miszerint az államot illeti meg minden központi költségvetési szervnek minősülő kutatóhelynél keletkező-, valamint az általa megszerzett szellemi alkotásokhoz fűződő jogok.

A Deloitte úgy véli a magyar kkv-k esetében az jelenti az egyik problémát, hogy a K+F projektjeik legtöbbször kiszervezett innovációkként, külső finanszírozásból valósulnak meg.