Lakásépítésekre várnak

Bár az építőipar teljesítménye 22 hónapja növekszik, hatalmas tartalékok rejlenek például az újlakás-építésben. Miközben évente tízezernél is kevesebb új lakóingatlan épül, az egészséges ütemű megújuláshoz 40 ezerre volna szükség – mondta Lenner Áron Márk, a nemzetgazdasági tárca helyettes államtitkára egy szakmai konferencián szerdán.

Az ágazati bővülés jelenleg elsősorban az állami és uniós forrásból megvalósuló beruházásoknak köszönhető, ezek mértéke azonban átmenetileg visszaesik majd, mivel a 2007-2013-as Európai uniós pályázati ciklus már véget ért, a 2020-ig tartó időszak lényegében még nem kezdődött el. Mindazonáltal a következő EU-költségvetési időszakban 3474 milliárd forint pályázati pénz kerülhet az építőiparhoz, ebből 561,4 milliárd forint fordítható épületenergetikai célra.

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke arra hívta fel a figyelmet: az ágazat jelenleg a tavaly és tavalyelőtt kötött szerződéseit teljesíti, a második fél évben viszont már visszaesés várható, hiszen a szerződésállomány 32 százalékkal kisebb, mint 2014-ben. Nagy szükség volna a lakossági megrendelésekre mind az építések, mind a felújítások területén.

Míg az uniós átlagot mutató statisztikák tanúsága szerint tavaly az építőipari munkák 35 százalékát rendelte meg a lakosság, Németországban pedig ez az arány 51 százalék volt, addig Magyarországon mindössze 7 százalékot mértek. Koji László elmondta: 3 százalék körüli hitelkamatra és áfacsökkentésre is szükség volna a tartós növekedéshez – előbbi lassan már rendelkezésre áll.

Optimista szakmai becslések szerint – feltételezve, hogy az állami beruházások volumene nem csökken, és egyre több külföldi befektetőké érkezik az országba – 2018-ban már évi 18-20 ezer lakás épülhet, a felújítottak száma pedig elérheti a 150 ezret. Ami az év hátralévő részét illeti, az út- és mélyépítő, valamint a környezetvédelmi területen tevékenykedő cégek további bővülést várnak, a lakásépítők pedig a jó irányban mutató jelek ellenére idén is vegetálni fognak – számolt be a szakember az ágazati visszajelzésekről.

Mivel megrendelőként jelentős szerepet vállal, az állam erősen befolyásolja az építőipar helyzetét. Az állami beruházásokon belül az uniós források aránya az Európai Unióban átlagosan 13 százalék, Magyarországon viszont 88 százalék – mondta a többi között Horváth Áron, az Eltinga Ingatlanpiaci Kutatóközpont igazgatója a rendezvényen. Becsléseik szerint a 2015-17-es időszakban a lakóépületek növekedési kilátásai a 30 százalékot is meghaladják a 2012-2014-ben regisztrálthoz képest, az irodapiacon pedig 10 százalék feletti bővülés várható.

Jót tett az NHP és az alapkamat

Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdasági válság előtti utolsó „békeévekben” – 2006-ban és 2007-ben – Budapesten még évi 8-10 ezer lakás épült, ami a krízis miatt 2000-2500-ra csökkent. A drasztikus visszaesés után először idén növekedett valamelyest az újlakás építések száma részben a Növekedési Hitelprogramnak (NHP), részben az alacsony jegybanki alapkamatnak, részben annak köszönhetően, hogy a vásárlásaikat korábban elhalasztók megjelentek a piacon.