Nem minden, de segíthet a kvóta

Nem vagyok kvótapárti – hangsúlyozta Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Nyrt. kormányzati kapcsolatok és PR-igazgatója. Nem az alapján kell keresni vezetőket, hogy az illető nő vagy férfi, hanem szakmai szempontokat kell figyelembe venni.

A Richternél a középvezetői szinten 50 százalékos a nők aránya, ami jónak mondható. „Nem kvóta, hanem lehetőség kell a nők számára, hogy a diploma után karriert tudjanak építeni” – hangsúlyozta.
Magyarországon több nőnek van diplomája, mint férfinak, és nincs is olyan biológiai tény, amely szerint a nők vezetői képességei rosszabbak lennének, mint a férfiaké – vélekedett Hegedűs Éva, a Gránitbank alelnök-vezérigazgatója. Az McKinkey tanulmánya szerint a cég profitabilitása is jobb, ha több a női vezető. Hegedűs Éva kiemelte: ha a nőkben megvannak a képességek és adottságok, akkor érdemes bevezetni átmeneti jelleggel kvótát.

Sokáig azt hittem, hogy a kvóta felesleges, de sok vállaltot látva rájöttem, Magyarországon nagyon hasznos és sajnos szükséges a kvóta – mondta Iglódi-Csató Judit, a Tesco-Global Áruházak Zrt. emberi erőforrás és kommunikációs igazgatója. Szerinte fel kell ismertetni a vállalatok vezetőivel, hogy több nőre, női vezetőre van szükség.

Hasonlóan vélekedett Jádi Németh Andrea, a Jádi Németh Ügyvédi Iroda ügyvezető partnere. „Régebben azt gondoltam, hogy elég, ha az ember keményen dolgozik ahhoz, hogy feljebb jusson, Magyarország azonban egy konzervatívabb, zártabb társadalom” – mondta.

Szerinte az igazán fontos változásokhoz kell a kritikus tömeg, ehhez segíthet a kvótarendszer. „Megéltem vezetőként, hogy mit jelent kiesni a munkából és gyermeket vállalni. Szerencsés voltam, mert sokgyermekes apukákkal dolgoztam, így értették a helyzetet. Magyarországon azonban gyerekcipőben jár a gyermekvállalás kezelése a munkahelyeken” – mondta Iglódi-Csató Judit. „Furcsán néznek az emberek, ha valaki szülés után hamar visszamegy dolgozni, de vezetőként nem lehet több mint egy évre otthagyni a céget” – állította. Hegedűs Éva viszont 5 évig volt otthon a gyermekeivel, ami szerinte nem okozott hátrányt a karrierjében. A társadalmi elvárás az, amin változtatni kell, azon a társadalmi attitűdön, ami beskatulyázza az embereket – állította.

Beke Zsuzsa kiemelte, a Richternél segítenek az anyáknak, van például vállalati óvoda. Részmunkaidőben és rugalmas munkabeosztással is lehet dolgozni az anyáknak. Ezzel együtt ahhoz, hogy valaki munkahelyi sikereket tudjon elérni, kell egy nagymama, babysitter vagy áldozatkész férj, másképp nem megy – hangsúlyozta a Richter igazgatója.

Jádi Németh Andrea szerint az új Munka törvénykönyve rengeteg atipikus foglalkoztatási módot tesz lehetővé, ami még nem ment át a köztudatba. Hozzátette: ha egy nő vissza akar menni a munkahelyre szülés után, akkor számos kritika érheti. „Ha korán megy vissza, akkor azt mondják rá, biztos nem jó anya, ha sokáig marad otthon, akkor pedig azt gondolják, hosszú ideig nem tett hozzá semmit a cég működéséhez” – vélte. Iglódi-Csató Judit kiemelte: kell a bizalom a vezető részéről, hogy a munkát akkor is elvégzi a dolgozó, ha éppen nem a munkahelyén ül. A nők felelőssége is, hogy kiálljanak magukért, és elérjék az anyaságból fakadó kötöttségeik figyelembevételét – mondta.

Magyarországon növekszik ugyan a női vezetők száma, de még mindig alacsony. A konferencia előadói felvetették, hogy már nem divat a macsó cégvezetői stílus. Beke Zsuzsa azonban azt mondta: Spanyolországban, Olaszországban vagy Dél-Európában még nem azt tapasztalja, hogy vége lenne a macsó férfivezetők korának.