Orbáni mintától rettegnek
Olyan, a hazai füleknek ismerősen csengő gondolatokat fogalmazott meg, mint hogy túl erős a külföldiek szerepe a lengyel bankrendszerben, vagy, hogy rendezni kell a devizahitelek kérdését, és felvetette a hitelnyújtáskor érvényes árfolyamon történő elszámolás lehetőségét is. Egy másik nyilatkozatában pedig a kiskereskedelmi láncok különadójáról beszélt. Ugyan az elnöki jogkör Lengyelországban sem túl erős, a befektetők attól tartanak, hogy az ősszel esedékes parlamenti választások kampányában is populista irányba fognak elmozdulni a pártok.
Ennek hatására az elmúlt napokban kialakult az a befektetői percepció, hogy el kell adni a lengyel részvényeket, különösen a bankpapírokat, és helyettük olyan helyen kell befektetni, ahol bankadó szóba sem került, vagy éppen csökkenőben van – mondta lapunknak Harcsa Norbert a lengyel tulajdonú Ipopema brókercég elemzője.
A lengyel részvények eladói a múlt héten a stabilitás szigetének tartott cseh piacot, azon belül pedig a Komercni Banka részvényeit találták meg, de nyilvánvalóan az OTP papírja is profitált belőle. A befektetők ugyanis a jövőt árazzák, és a jelenleg érvényes magyar kormányzati kommunikáció szerint a bankadó fokozatosan csökkenni fog. A legnagyobb lengyel bankpapír, a PKO árfolyama 8 százalékot zuhant a héten, miközben az OTP egy, a cseh Komercni pedig mintegy négy százalékkal drágult.
Harcsa ugyanakkor úgy véli, ez a befektetői gondolkodás hibás, és előbb-utóbb rá fognak jönni, hogy Lengyelországban ez nem járható út. Egyrészt a lengyel gazdaságnak semmi szüksége ilyen intézkedésekre. Magyarország a különadók bevezetése előtt egészen más helyzetben volt, az Európai Unió éppen visszautasította, hogy megemeljük a deficitcélt. Másrészt a lengyel lakosság korántsem annyira bankellenes, aminek nagyon is objektív okai vannak. A devizahitelek átlagos kamatszintje jóval alacsonyabb volt, mint nálunk.
Míg Magyarországon a svájci frank hitelek 6-6,5 százalékon kamatoztak, a lengyeleknél ez 2-2,5 százalék volt, mivel ott – minden normális európai országhoz hasonlóan – a kamatok szintjét egy referencia értékhez kötötték. A lengyeleknél nem is lehet családi drámákról hallani a törlesztőrészletek emelkedése kapcsán. Hasonló véleményen van Elek Péter a Dialóg Alapkezelő befektetési igazgatója is, aki szerint a lengyel devizahitelek állománya jóval alacsonyabb a magyarországinál. Éppen ezért, ha lennének is populista intézkedések, nem fogják olyan súlyosan érinteni a bankrendszert. Lengyelország befektetőbarát helynek van elkönyvelve a piaci szereplők fejében, amiből folyamatosan profitál is, ezt aligha tenné kockára egy politikai erő.
A befektetők egyelőre sötétben tapogatóznak, mivel Duda megválasztása óta kerüli a nyilvános szereplést. Amennyiben azonban folytatódik a magyar piac felülteljesítése a lengyelhez képest, az érdekes helyzetet teremtene. A BUX ugyanis az elmúlt hónapokban már teljesen behozta a WIG-20-hoz képest 2011 óta összeszedett, a múlt év végén már 30 százalékra rúgó lemaradását. Ha tovább tart a trend, akkor már tízéves távlatban is jobb teljesítményt mutatnának a magyar papírok.
Átsúlyoztak az alapkezelők
Mától új súlyokkal számítják a feltörekvő részvénypiaciok legfontosabb mutatóját, az MSCI Emerging Markets indexet. A pénteki kereskedés zárószakaszában mutatott jelentős forgalmak már az alapkezelők átsúlyozását jelezték. Mindhárom közép-európai országnál kisebb negatív változás történt, a BÉT-en a Mol súlycsökkenése volt érezhető az MSCI által számított közkézhányad változása miatt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.