A meggytermelők ingyen osztottak szét összesen több mint 30 tonna meggyet, mintegy 100 ezer darab negyed kilogrammos kiszerelésű adagot a közelmúltban. A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács és Szakmaközi Szervezet közlése szerint az akcióval az idei nyomott meggyárak ellen tiltakoztak a gazdák. Az akcióban kilenc Termelői és Értékesítői Szövetkezet (TÉSZ) és két egyéni termelő vesz részt – derül ki a közleményből.
A meggy felvásárlási ára valóban mélypontot ért el. Jelenleg a magyar konzervipari szereplők 75-80 forintnál nem tudnak magasabb árat kínálni a gyümölcsért, ám néhány hete még ennél is alacsonyabb árat, 60 forintot ígértek az áru átvételéért. Ez az árszint teljes ráfizetést jelent a termelőknek, sokan úgy döntöttek, inkább a fákon vagy lerázva, de a veszni hagyják a termést. Erre válaszul kezdett a Fruitveb az ingyenes meggyosztásba, valamint az ehhez párosuló, a meggy fogyasztását ösztönző kampányba.
A meggy tavalyi szezonja sem sikerült már jól, amelyet paradox módon a bő termés okozott. 2014-ben a 80 ezer tonnát is meghaladta a hazai termés, a jó hír ugyanakkor azt is jelentette, hogy mintegy 20 ezer tonna felesleg volt a piacon. Nehezítette a megoldást, hogy a teljes termés szinte egyszerre érett be.
Vannak gondok idén is. Míg tavaly a 80 forintos felvásárlási ár miatt voltak bajban a gazdák, idén a mostani ajánlatok ezt inkább alulról súrolják. Némileg javítja a helyzetet, hogy a lengyel, román és szerb felvásárlók megadják a termelők által kért 100-120 forintos kilónkénti árat, ezzel az áru kiáramlása is megkezdődött.
A most vágyott 100-120 forintos felvásárlási ár is messze elmarad attól, ami a tavalyi összeomlás előtt volt: a korábbi években 200 forintot is adtak a feldolgozók a magyar meggy kilójáért. A nagyfokú volatilitás miatt a meggy – és részben más gyümölcsök – piacán sok a kérdőjel, egy-két jól sikerült év után súlyos veszteségeket kell elszenvedniük a termelőknek.
A problémát sok esetben az is súlyosbítja, hogy a termelőknek nincs olyan szerződésük, amely védené őket. A feldolgozók, nagykereskedők által még az év elején felkínált kontraktusok gyakran egy viszonylag alacsony árat kötnek ki, a szerződött mennyiséget azonban mindig, így most is felvásárolják. A termelők közül sokan azonban arra játszanak, hogy év közben jobb áron tudják értékesíteni a termést.
Ez a stratégia nem egy évben bejött, tavaly már azonban a kis szemméret és a nagy mennyiség miatt a felvásárlási árak mindössze 80 forint körül alakultak, s ez még jó hozamok mellett is csak az önköltséget fedezi. Így a gazdák nullára jönnének ki, ám a gyakorlat az, hogy a meggytermés bevételéből fedezik a később érő gyümölcsök, így például az alma által igényelt inputanyagokat. Nullszaldó esetén félő, hogy erre sem jut pénz.
A probléma tavaly akkorára nőtt, hogy a Földművelésügyi Minisztériumnak kellett beavatkozni. Mivel a meggy gyorsan romló áru, az FM a feldolgozás mielőbbi ösztönzését választotta. A meggy elsődleges feldolgozásának támogatására tavaly 300 millió forintot költött a szaktárca, a beavatkozás révén sikerült a meggy piacát konszolidálni. A segítség úgynevezett általános csekély összegű (de minimis) támogatás volt.
Idén egyelőre nem érkezett hír arról, hogy a piaci problémák kezelésére érkezne a szaktárca segítsége, sokak szerint nem is várható, hogy minden évben százmilliókat költsön tűzoltásra a minisztérium. Változást hozhat ugyanakkor a 2020-ig terjedő uniós ciklusban az elsődleges feldolgozást lehetővé tévő beruházások támogatása. „Az ideális az lenne, ha magának a termelőnek lenne legalább az elsődleges feldolgozáshoz vagy a tároláshoz szükséges létesítménye” – mondta el korábban lapunknak Fazekas Sándor.
A földművelésügyi miniszter akkor hozzátette: „Fontos, hogy ez helyben legyen. Az ilyen feldolgozást vagy tárolást lehetővé tévő kezdeményezésekre egyébként támogatások is lesznek a most elindult hétéves uniós költségvetési ciklusban, összesen mintegy 300 milliárd forint áll rendelkezésre az évtized végéig ilyen célokra. A beruházások egy része önerőből is megvalósítható, hiszen nem nagy gyárakra kell gondolni, hanem kisebb üzemekre, raktárakra” – tette hozzá a miniszter. A feldolgozás azért is fontos lenne, mert a már jól eltartható, fagyasztott, sűrített vagy befőzött meggynek így elegendő idő alatt lehetne piacokat keresni.
Nagy exportőrök vagyunk
A probléma azért is jelentős, mert a meggy nagyobb szeletet hasít ki a magyar agráriumból, mint gondolnánk. Magyarországon az ország területéhez képest viszonylag nagy területen, csaknem 15 ezer hektáron vannak meggyültetvények, az átlagos éves termés az időjárástól függően 50-65 ezer tonna körül alakul. A hazai meggy nagyobb része exportra megy, a legnagyobb vevőnek évek óta Németország számít. A német feldolgozók rendszerint meggybefőttet készítenek az áru nagyobb részéből. A tavalyi jó termés és az elmúlt évek áralakulásai együtt azonban komoly nyomás alá helyezték a termelőket, a jelek szerint a felvásárlási árak idén is alacsony szinteken mozognak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.