A MET–MVM-kapcsolat a közelmúltban amiatt került terítékre, hogy felmerült: a két társaság gázügyletein elsősorban a nyolc éve alapított gázkereskedő keresett ahelyett, hogy a hazai lakosság jutott volna olcsóbban gázhoz. A MET lapunknak leszögezte: a felvetés alaptalan, mert a kedvezményes lakossági/távhő/közintézményi földgáz elosztásában a a társaság semmilyen formában nem vett részt, szerepet nem vállalt.
Tevékenysége nem csökkentette sem az MVM lehetőségeit, sem a profitját (sem kapacitás, sem gáz, sem elosztás tekintetében). A MET csak olyan kapacitásokat vásárolt saját fogyasztóinak, amelyek végül kihasználatlanul maradtak. Ezért kifizette a versenyben kialakult felárat. E kapacitásokhoz és a kedvezményes gázhoz másik kilenc kereskedő is hozzájutott, többen még kedvezőbb áron is. Ezért nem volt szó kedvezményezettségről, sőt ezen az MVM Partner keresett.
Korábban cáfolt az MVM is, de az ügy még tart: szerződéseikből (bírói döntésre) az MVM csak az általánosságokat rögzítő keretmegállapodást adta ki az azért perelő szocialista képviselőnek, a részletekkel még adós. A MET úgy tudja, hogy az MVM kiadta az összes szerződést.
A négy éve a Zug kantonbeli központból irányított MET-csoport márciusban 400 millió eurós hitelkeretről állapodott meg egy ING Bank vezette hitelezői körrel, erről a svájci L’Agefinek nyilatkozott a MET Holding vezérigazgatója, Lakatos Benjámin. A hitelfelvétel céljáról a MET Magyarországnál megtudtuk, hogy olyan területeket vizsgálnak – elsősorban Magyarországon kívül –, ahol „szakértelmük és piaci pozíciójuk hozzáad az adott vállalat működéséhez”. Külföldre készül a MET a Magyar Telekommal nemrég alapított gázértékesítő leányvállalatán keresztül is. A nemzetközi terjeszkedés konkrét előkészítése már tart, de a két cég egyelőre a hazai tevékenységre koncentrál.
A MET üzleti okokból nem válaszolt lapunknak arra a kérdésre, hogy kötött-e le kapacitást a július 1-jén üzembe helyezett magyar–szlovák összekötő vezetéken. A csövet lehetőségnek tartja, hangsúlyozva, hogy vizsgálni kell a költségvonzatokat is. Nem tudtuk meg azt sem, hogy júniusban a MET továbbíttatott-e napi 2,7 millió köbméter gázt Ukrajnába, ám azt igen, hogy vizsgálja a kemény diónak tartott ukrán gázpiacon való megjelenést – az ottani gáztárolási lehetőséggel együtt –, remélve, hogy a mögötte álló nemzetközi pozíciókkal ki tud majd dolgozni vonzó megoldásokat. E pozíció nem kevés: a MET-nek hat európai országban vannak földgáztároló kapacitásai, Londonból olajjal, olajtermékekkel és cseppfolyósított földgázzal kereskedik, és ott van minden európai gázkereskedelmi csomóponton is. A svájci lap cikke szerint Ausztriában a 3-5 legnagyobb szereplő egyike, és Hollandiában ott van a 15 legaktívabb között. „Naponta zárjuk, összesítjük és fedezzük az összes pozíciónkat, még a legkülönlegesebbet is. Nincs beazonosítatlan kockázat” – magyarázta a L’Agefinek Lakatos Benjámin.
A szénhidrogén-tüzelésű erőművek így Európa-szerte nehéz helyzetbe kerültek, ideértve a társaság által tavaly megvett százhalombattai Dunamenti Erőművet is. A körülményekre reagálva a MET növelte a Dunamenti hatékonyságát, csökkentette a költségeit, és átalakította a szervezetét. Mint hangsúlyozták, az erőműben ott a lehetőség, de még számos feltételnek kell teljesülnie, hogy a MET hosszú távú döntéseket hozhasson.
A szénhidrogén-tüzelésű erőművek így Európa-szerte nehéz helyzetbe kerültek, ideértve a társaság által tavaly megvett százhalombattai Dunamenti Erőművet is. A körülményekre reagálva a MET növelte a Dunamenti hatékonyságát, csökkentette a költségeit, és átalakította a szervezetét. Mint hangsúlyozták, az erőműben ott a lehetőség, de még számos feltételnek kell teljesülnie, hogy a MET hosszú távú döntéseket hozhasson. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.