Szabályozásra várnak a magyar drónok

Ugyan megindult a jogszabály-alkotási folyamat a pilóta nélküli légi járművek (drónok) ügyében, de még mindig kezdeti szakaszban tart.

Jelenleg a Nemzeti Közlekedési Hatóság által elkészített munkaanyag áll rendelkezésre, amelytől azonban szakmai és társadalmi egyeztetéseken túl még hosszú út vezet egy végleges dróntörvény elfogadásáig. Uniós szinten – az Európai Bizottság legutóbbi közleménye alapján – 2016-tól várható a drónok polgári légtérbe való, fokozatos integrációjának megkezdése, aminek eredményeképpen 2018-ra megszülethet az uniós szintű egységes szabályozás is.

Pedig világszerte hatalmas az igény a drónok iránt. Az eszközök piaci potenciálját jól mutatja, hogy az Amazon tavaly karácsonykor húszezret értékesített belőlük, jelenlegi becslések szerint pedig ma már havonta százezer talál gazdára a világon. A drónok népszerűsége a magánemberek és a vállalkozások körében is töretlenül nő. A következő tíz évben a katonai és a civil drónpiac mérete becslések szerint elérheti akár az 59 milliárd fontot, 2035-re a technológia alkalmazása pedig akár a mindennapok részévé is válhat.

Több cég építene a drónokra

A vállalatok óriási összegeket fordítanak fejlesztésre: a Samsung létrehozott egy drónokra és egyéb robottechnológiák kutatására specializálódott laboratóriumot, a Facebook 2014-es bejelentésében pedig azt nyilatkozta, hogy drónok segítségével tervezi eljuttatni az internetet a világ kevésbé fejlett részeire. Az Amazon, a Google és az Alibaba a házhoz szállításban kísérletezik, előbbi például épp most teszteli a drónokkal megvalósuló szállítási szolgáltatását.

Ha nem is ilyen mértékben, de Magyarországon a terjednek a drónok. Eddig mintegy száz, kereskedelmi célú használatára vonatkozó engedélyt adott ki a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) Légügyi Hatósága. A tevékenységi engedély díja 19 ezer forint, az eseti légtérengedély pedig háromezer forintba kerül. A pilóta nélküli légijármű-rendszerek alkalmazásakor az NKH Légügyi Hatósága által alkalmazott jogi szabályzók mellet több más hatóság (például a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság) és egyéb szervezet által támasztott követelményeket is figyelembe kell venni.

A pilóta nélküli légi járművel zajló munkavégzéshez egy tevékenységi és – a munkaterület függvényében – egy eseti vagy korlátozott légtérengedély iránti kérelmet kell a hivatalhoz benyújtani. Az engedélyezési eljárás normál ügyintézési határideje 21 nap. A tevékenységi engedély legfeljebb három hónapra adható ki, és az érvényesség időtartamán belül kiterjeszthető, illetve a még érvényes engedély meghosszabbítható.

A kizárólag magáncélú – hobbicélú – felhasználásnál külön hatósági engedély beszerzése pillanatnyilag nem szükséges – tette hozzá a hatóság, ugyanakkor megjegyezte, hogy a légi jármű tulajdonosát teljes körű büntetőjogi felelősség terheli a használat során bekövetkező balesetekért, anyagi kár okozásáért, a légi közlekedés szabályainak megsértéséért. Ennek elkerülése érdekében (és figyelemmel az engedélyköteles tevékenységek végrehajtásának feltételeire) kifejezetten ajánlott az eszközt a tulajdonos birtokában lévő területen használni, a más természetes vagy jogi személy tulajdonában lévő, illetve közterületeket elkerülni, az emberek fölötti repüléstől pedig szigorúan tartózkodni kell – hangsúlyozta az NKH. (Miután tehát a hobbicélú drónok használatához nem kell engedély, így összességében akár több száz drón is repkedhet a magyar légtérben.)

A jogszabályok szerint nem történik légtérsértés, ha például például a szomszédos országokból berepül egy drón a magyar légtérbe. A hatóságtól ugyanis azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a már említett engedélyek birtokában használhatja a magyar légteret külföldi, pilóta nélküli légi jármű. Mielőtt ilyen repülést szeretne végrehajtani valaki,  mindenképpen keresse fel az NKH Légügyi Hivatalát.

– A drónok jogi szempontból is „légi járműnek” minősülnek, ami azt jelenti, hogy speciálisan a drónokra vonatkozó szabályozás hiányában jobb híján a hatályos légi közlekedési törvények vonatkoznak rájuk – fogalmazott Ódor Dániel, a Taylor Wessing e|n|w|c ügyvédi iroda jogásza.

– A drónok technikai fejlődése, valamint a piaci igények felgyorsulásához igazodó korszerű jogszabályi környezet kialakítása igazi kihívást jelent a jogalkotók számára – tette hozzá Ódor, aki szerint egyre sürgetőbb a drónokra vonatkozó speciális szabályozási környezet megteremtése, amelynek segítségével a drónok széles körű felhasználási módjaiból adódó kockázatok kezelhetővé válhatnak.

– Gyakori ellenérv a drónokkal kapcsolatban például a magánszféra- és adatvédelem kérdése. Az általuk rögzített személyes adatok, azaz a drónok felhasználásával rögzített fényképek, videofelvételek, GPS-pozíciók komoly személyiségi jogi aggályokat vetnek fel. Erre tekintettel a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság részletes ajánlást fogalmazott meg a jogalkotó számára a dróntörvény adatvédelmi kérdéseiről. Az adatvédelem területén túl azonban számos egyéb jogterületet is érint a drónhasználat kérdése. Ha például egy drón lezuhan, személyi sérülést vagy káresetet is okozhat. Ez kártérítési követelésekhez vezethet, így valószínűleg megnyílik majd a drónbiztosítások piaca. Kérdéses, hogy a jelenlegi törvényi keretek képesek-e megbirkózni ezzel a problémával, így lehetséges, hogy több szabályozást is át kell majd alakítani – fogalmazott Ódor.