A nagybirtokok vesztettek a kisbirtokokkal szemben

Kis Miklós Zsolt kiemelte: azokat a társadalompolitikai elképzeléseket, amelyeket a magyar kormány ebben a programban képviselni kívánt, az Európai Bizottsággal is sikerült elfogadtatni. Ezzel azt is elfogadták az unió döntéshozói, hogy a beruházások esetében a vidékfejlesztési forrásból elsősorban ne a nagyüzemek, hanem a kis és közepes családi gazdaságok részesüljenek. Így ez a forrás legalább 80 százalékban a kis és közepes gazdaságokat erősíti majd.
   
Az államtitkár elmondta: a unió közös agrárpolitikája az EU mostani költségvetési ciklusában több mint 12 milliárd eurót, mintegy 3600 milliárd forintot biztosít Magyarország számára. Ebből a forrásból a vidékfejlesztésre jutó összeg több mint 4 milliárd euró, mintegy 1300 milliárd forint. Ez utóbbi keret már tartalmazza azt a 15 százalékos átcsoportosítást és a nagygazdaságok támogatáscsökkentését, amelyről a kormány korábban már döntött - fűzte hozzá.
   
Kifejtette, hogy a program elfogadtatásáról folyó uniós tárgyalásokon sikerült Magyarországnak a legfontosabb kérdésekben megvédenie a magyar gazdák, a magyar vidék érdekeit. Példaként hozta a magyar érdekérvényesítés sikerére az öntözésfejlesztés, az agrár-környezetgazdálkodás támogatásának kérdéskörét, valamint a beruházási támogatások ügyét.
   
Így csökkenthető például a támogatáskoncentráció az agrár-környezetgazdálkodás területén, az öntözött területek arányának növelésével pedig javítható a versenyképesség. A beruházási támogatások esetében elérte Magyarország, hogy a VP forrásainak több mint 40 százaléka kizárólag beruházási támogatásokat szolgál majd - sorolta az államtitkár.
   
A vidéki munkahelyteremtés és -megtartás szintén fontos prioritás, ezért főként a munkaerő-igényes ágazatokat támogatják majd a vidékfejlesztési program forrásaiból: az állattenyésztést, a kertészetet, a zöldség- és gyümölcstermesztést, az élelmiszer-feldolgozási tevékenységek fejlesztését és az erdőgazdálkodást  - tette hozzá.
   
Elmondta a vidékfejlesztési program 1300 milliárd forintot kitevő forrásából több mint 800 milliárd forint áll rendelkezésre a mezőgazdasági termelés és az ehhez kapcsolódó élelmiszerfeldolgozás finanszírozására. Utóbbi keretből 200 milliárd forintot biztosítanak élelmiszer-feldolgozási fejlesztésekre, a kertészeti ágazat rendelkezésére több mint 70 milliárd forint áll, az állattenyésztés beruházási támogatására több mint 75 milliárd forint jut, az öntözésfejlesztés kerete több mint 54 milliárd forint. Az agrár-környezetgazdálkodás, valamint az ökológiai gazdálkodás támogatására összesen 240 milliárd forintot fordítanak.
   
Emellett a Natura 2000-es erdő- és gyepterületek támogatását mintegy 50 milliárd forint szolgálja majd. A kedvezőtlen adottságú területek szintén számíthatnak a jövőben is a már megszokott normatív támogatásra, azaz összesen több mint 23 milliárd forintra.  Az erdőgazdálkodás támogatására mintegy 100 milliárd forint áll rendelkezésre. A vidéki térségek fejlesztésére 214 milliárd forintos keretet biztosítottak. Emellett lesz két tematikus alprogram a fiatal gazdák és a rövid ellátási lánc  támogatására. A fiatal gazdák az indulásuk segítésére összesen mintegy 38 milliárd forintot vehetnek igénybe, továbbá beruházásaik támogatási kerete összességében mintegy 39 milliárd forint lesz. A rövid ellátási láncok támogatására 17 milliárd forint jut.
   
Annak érdekében, hogy az érintettek eligazodjanak az információk között a Miniszterelnökség és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közös ismertető kiadványt jelentet meg a Vidékfejlesztési Programról - közölte az államtitkár.