Átadták az új Szuezi-csatornát

Katonai pompával, munkaszüneti napot hirdetve adta át Abdel Fattah el-Sziszi egyiptomi elnök az új Szuezi-csatornát. A kairói vezetés az útvonalból származó bevétel jelentős növekedését – 2023-ra évi 13,23 milliárd dollárt a tavalyi 5,3 milliárd helyett –, illetve egymillió új munkahelyet remél a bővítéstől, amely becslések szerint 8,2 milliárd dolláros beruházással valósult meg mindössze egy év alatt. Ennek keretében egy 37 kilométeres szakaszon mélyítették és szélesítették a 145 éve működő első szakaszt, illetve kiástak egy 35 kilométer hosszú párhuzamos csatornát is. A fejlesztés el-Sziszi gazdaságélénkítési tervének része, ám – mint azt a The New York Times helyszíni riportjában megjegyzi – annak kihasználtságát épp azok a tényezők fogják befolyásolni, amelyek Egyiptom fellendülését: a korrupcióval és a közbiztonsággal kapcsolatos aggodalmak. A lap emlékeztet: el-Sziszi egy másik nagyszabású terve, az egyiptomi főváros áthelyezésére irányuló fejlesztés megvalósulása márciusi bejelentése után máris bizonytalanná vált. Ennél sokkal égetőbb probléma az országban például az energiaellátás biztosítása, vagy a politikai rendszer stabilizálása, márpedig ezek a legfontosabb akadályai a külföldi tőke beáramlásának.

Mindezek a tényezők visszavethetik a csatorna forgalmát is, nem beszélve arról, hogy a külső tényezők sem kedveznek az egyiptomi beruházóknak. Ahhoz, hogy a projekt kifizetődő legyen, arra lenne szükség, hogy a világkereskedelem éves szinten 9 százalékos növekedést tudjon produkálni 2023-ig, ám az elmúlt négy évben ez az arány mindössze 2,9 százalék volt – emeli ki egy a Reutersnak nyilatkozó elemző. A hírügynökség ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy ugyanebben az időszakban a csatorna csak évi kétszázalékos bevételnövekedést tudott produkálni. A jelenleg a tengeri kereskedelem 7 százalékát bonyolító szuezi útvonalnak ugyanakkor komoly konkurenciát jelenthet a Panama-csatorna is, amelynek bővítése a tervek szerint jövőre zárul le.

Sűrűbb lehet a forgalom
Az 1869-ben átadott Szuezi-csatorna forradalmasította a világkereskedelmet azzal, hogy közvetlen kapcsolatot teremtett a Vörös-tenger és a Földközi-tenger között, vagyis Ázsiából Európába Afrika megkerülése nélkül juthattak el vízi úton áruk. Az útvonal azonban túl szűkösnek bizonyult: egyes szakaszain lehetetlen a kétirányú közlekedés, ezért 1955-ben és 1980-ban is három-három oldalcsatornával bővült az átjáró, miközben folyamatosan mélyítették a medret, hogy minél nagyobb hajók tudjanak áthaladni rajta. A mostani bővítésnek hála ötven kilométerrel nőtt meg a két irányban hajózható szakasz, és az is fontos, hogy a korábbiaknál hosszabb konvojok áthaladása is lehetségessé vált. Így a napi forgalom 49 hajóról 97-re növekedhet – legalábbis elméletben. A csatorna legnagyobb üzletfelének számító Maersk Line ugyanis már jelezte, hogy ebben az évben nem növeli az átkelő teherhajók számát.