Belendült az Északi Áramlat II., Európa lázasan veszi az orosz gázt

A német Wintershall szándéknyilatkozatot ír alá arról, hogy csatlakozik az évi 55 milliárd köbméter kapacitású Északi Áramlat II. gázvezeték lefektetésére létrejött konzorciumhoz. A beruházást az Európai Unió növekvő gázigényével magyarázta közleményében Alekszander Medvegyev, a társulásban 51 százalékkal bíró Gazprom elnökhelyettese. Cégével már júniusban aláírt hasonló szándéknyilatkozatot a németországi E.ON, az ausztriai OMV, valamint az angol–holland Royal Dutch Shell, és hamarosan követheti őket a franciaországi Engie (korábbi nevén GDF Suez) is.

Az Északi Áramlat II. várhatóan 9,9 milliárd dollárba kerül. Építése szeptemberben indulna, és 2019 végéig tartana. A 1224 kilométer hosszú Északi Áramlat nyomvonalát fogja követni, amelynek lefektetése 2010-ben indult, első csövét 2011-ben, a másodikat pedig 2012-ben helyezték üzembe. E két szál együttes kapacitása szintén évi 55 milliárd köbméter.

Az orosz gáz legnagyobb vevője Németország, amelynek tavaly 38,7 milliárd köbmétert szállított a Gazprom, azaz nyugat-európai értékesítésének harmadát. Májusban a Németországban eladott orosz gáz mennyisége 68 százalékkal nagyobb volt a tavaly májusinál, júliusban pedig megugrott teljes Európa orosz gázimportja is a Vedomosztyi szerint. A gáz ugyanis olcsó, a tárolókat pedig tölteni kell. Mindez épp jókor jött a Gazpromnak, amely fennállásának egyik legrosszabb éve elé néz. Most viszont rekordmennyiségű, 14,29 milliárd köbméter gázt adott el Európában és Törökországban. Ebbe besegített Magyarország is, amely júliusban napi bő 15 millió köbméterről napi 17 millió köbméter fölé emelte az Ukrajnán át importált orosz gáz mennyiségét, tegnap pedig már 20 millió köbméter közelében járt. Ausztria felőli importunk napi 5 millió körül stagnált, a Szlovákia felőli pedig a szokásos nulla volt.