A németországi energiafordulatnak, „Energiewendének” számos olyan tanulsága van, amelyeket az amerikai vezetés is átgondolhat, ha sikerrel akarja végigvinni a napokban megszigorított Clean Power Plan (CPP) programját. A németekhez hasonlóan az USA is távolodna a energiahordozóktól, és erősítene a megújuló alapú energiatermelés terén. A Bloomberg összeállítása Négy lecke Obamának, Merkel energiaforradalmáról címmel az Eurasia Group politikai tanácsadó által összegyűjtött politikai és gyakorlati kihívásokat sorolja fel.
Mindenekelőtt: nem szabad engedni, hogy elszaladjanak az energiaárak. A 2011-es fukusimai atomerőmű-balesetre hivatkozva atomellenessé vált Angela Merkel kormánya csak úgy zúdította a pénzt a megújuló alapú áramtermelés támogatásába. Ennek eredményeként gombamód szaporodtak az ország szél- és naperőművei, de a támogatásokat végül természetesen a felhasználóknak kellett megfizetniük. Dánia után Németországban lettek a legmagasabbak az áramárak. 2015 ígérkezik az első olyan évnek, amikor a németországi villamosenergia-vásárlók kisebb összeggel támogatják az Energiewendét, mint az előző évben.
Másodszor: előbb fel kell újítani a villamosenergia-hálózatot, és csak utána szabad kitenni extra terheléseknek. Máskülönben igen nagy lesz az áramszünet, a blackout esélye. A nagy terhelést az jelentette, hogy a folyamatosan, de egyre kisebb számban működő szén- és atomerőművek helyét mind nagyobb arányban vették át az időjárásfüggő erőművek. Ezek hol kezelhetetlen mennyiségű áramot zúdítanak a hálózatra, hol keveset vagy semennyit. A németországi rendszer „rángatására” – amelyet a Mavir is többször megérzett – persze fel lehet készülni, például tartalék kapacitások telepítésével, a működő erőművek jobb szabályozásával és mással is. Ám nem szabad elfelejteni, hogy ezeknek a hatalmas többletberuházásoknak az árát is a végfelhasználó fizeti meg. Az is az ő zsebére megy, amikor a rendszerirányító azért utasít kisebb termelésre viszonylag olcsón dolgozó erőművet, hogy ezeknek az árama helyett átvehesse a szél vagy a nap energiájával előállított, drágább áramot. Az előkészületekbe be kell vonni a nyilvánosságot is, Németországban ez sem sikerült túl jól. Ezrek tiltakoztak, tiltakoznak az új szuperáram-hálózatok építése, valamint a szén- és atomerőművek bezárása ellen, attól tartva, hogy a megújuló alapú áramtermeléstől nem remélhetnek az addigihoz hasonlóan stabil villamos ellátást. Mindennek Obama elnök az elejét veheti. Arra is törekednie kell, hogy a megújuló energia a felhasználás helyéhez közel keletkezzen: a nagy, sivatagi naperőművek helyett a házak tetején.
Végül számolni kell a mellékhatásokkal. A szenet száműző Németországban az áramárak olyannyira megugrottak a zöldenergia magas költségei (támogatása) miatt, hogy újból érdemes lett szénerőműveket üzemeltetni. A légszennyezés néhány év alatt nagyobb lett, mint az energiafordulat kezdetekor. A szén miatt még a viszonylag kis károsanyag-kibocsátású gázüzemű létesítmények többsége is kiszorult a piacról.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.