Kedvezett a beruházásoknak az elmúlt két év

Az elmúlt két év során tapasztalt forrásbőség kedvező lehetőséget teremtett a kis- és középvállalkozásoknak beruházásaik megvalósításához. Egyfelől átmenetileg felgyorsult az európai uniós vissza nem térítendő támogatások lehívása, másfelől a jegybank növekedési hitelprogramjának (NHP) két szakaszában kedvező kamatozású hitelhez jutottak a hazai vállalkozások – áll abban a tanulmányban, amely a Magyar Nemzeti Bank honlapján jelent meg.

A tanulmány emlékeztetett arra: 2013 nyarán, az NHP első szakaszában 700 milliárd forintnyi hitel került a kkv-khoz. Jóllehet, ennek nagyobb hányada hitelkiváltás volt, ami amellett, hogy a korábban felvett hitelekhez kapcsolódó terhek enyhítésében jelentett elsősorban segítséget a kkv-knak, a bankok közti verseny élénkítésével hozzájárult a hitelfeltételek későbbi javulásához, és közel 200 milliárd forintot folyósítottak közvetlenül a kkv-k beruházásainak megvalósításához.

A program 2013 októberében indult második szakaszában eddig kötött összes hitelszerződés volumene pedig elérte a 900 milliárd forintot, amelyből mintegy 510 milliárd közvetlenül beruházási célokat szolgált, ráadásul az átlagos hitelméret csökkenésével összhangban a program második szakaszában egyre több kisebb vállalkozás jut hitelhez. A program két szakaszának keretében összesen több mint 24 ezer vállalkozás jutott finanszírozáshoz mintegy 1600 milliárd forint összegben – emlékeztettek a jegybank szakértői. A második szakasz igénybevételének időbeli lefutását több tényező is befolyásolta.

A kkv-k hitelkeresletében – és így a kereskedelmi banki hitelezésben is – egyébként megfigyelhető szezonalitás mellett hatással volt a lehívások havi volumenére a jegybanki eszköz átmeneti jellege, annak eredeti lezárási ideje és a program meghosszabbítása egyaránt. Míg a program kihasználtsága a szakasz indulását követően – 2013 végén és 2014 elején – lassan emelkedett, tekintettel részben a még távoli (akkor még 2014 végi) szerződéskötési határidőre, 2014 őszén már 60 milliárd forint közelében volt a havonta jelentett szerződések volumene.

A szerződéskötési időszak 1 évvel, 2015 végére való meghosszabbítását követően hasonló tendencia volt megfigyelhető az idei év első felében is. Ugyanakkor 2015 első felében minden hónapban magasabb volt az MNB-hez benyújtott szerződések volumene a tavalyi év azonos hónapjához képest, július végéig összesen 34 milliárd forinttal nagyobb összegről nyújtottak be adatszolgáltatást a hitelintézetek, mint 2014 első hét hónapjában.

Az elmúlt két évben – áll az elemzésben – az európai uniós támogatások felhasználása a 2007–13-as költségvetési ciklushoz kapcsolódó 2015 végi határidő közeledtével felgyorsult. Az operatív programok keretében mostanáig – részben nemzeti társfinanszírozással – megítélt mintegy 9900 milliárd forintnyi támogatásból 1500 milliárd forint kapcsolódik közvetlenül vállalkozásfejlesztéshez, ami főként technológiai fejlesztéseket, K+F+I-tevékenységet, az üzleti környezet fejlesztését és regionális gazdaságfejlesztést foglal magában. A támogatásban részesült kkv-k közül a 10 fő felettiek száma 6700 körülire tehető, amelyek mintegy 445 milliárd forintnyi forráshoz jutottak.

Az NHP második szakasza és az EU-s források keretében kifejezetten kkv-khoz eljutott finanszírozás ágazati megoszlása viszont az MNB szerint érdemi eltérést mutat. Az NHP-s források felhasználása valamivel kiegyenlítettebb volt, jóllehet a hitelek legnagyobb része három ágazatba irányult: a mezőgazdaságba, a kereskedelembe és a feldolgozóiparba. A kkv-knak nyújtott EU-s támogatások között a feldolgozóipar részesedése kiemelkedő, 40 százalék feletti, ami az NHP-ban megfigyelhetőnek mintegy kétszerese, míg a második helyen álló kereskedelem részesedése már csak 15 százalék körüli.

A következő, 2014–20-as ciklusban a tanulmány szerint további jelentős változások várhatók a kkv-k számára elérhető forrásoknál, amelyekkel mind a támogatások elosztása, mind a felhasználás hatékonysága javulhat. A kormányzat tervei szerint a következő ciklusban rendelkezésre álló uniós és hazai költségvetésből származó fejlesztési forrásoknak mintegy 60 százalékát, azaz az előző időszakhoz képest jóval nagyobb részét fogják közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítani. Fontos különbség, hogy az új ciklusban a korábbihoz képest nagyobb súlyt kapnak a visszatérítendő támogatások, a vállalkozásoknak így arra kell felkészülniük, hogy beruházásaiknak ki kell tudniuk termelni a hitel visszafizetését is.