Szárnyra kapott az export

A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint az export – euróban számolva – 13 százalékkal emelkedett, míg az import 8,9 százalékkal. Ilyen mértékű dinamizmusra 2009–2010 óta nem volt példa, a válságból kikapaszkodó ország külkereskedelmi lendülete az alacsony bázis miatt volt akkor jelentősebb, ám most a viszonylag magas tavalyi teljesítményhez képest pörgött fel a külkereskedelem. Igaz, a májusi számok gyengébbek voltak: akkor a kivitel értéke 2,3 százalékkal nőtt, az importé pedig 0,9 százalékkal csökkent. A júniusi adatok arra utalnak tehát: nem növekedési trend fordult meg az ötödik hónapban, hanem átmeneti megingás történt. Ám ahogy a májusi rosszabb adatot, úgy a júniusi kedvezőbb számokat sem szabad túlértékelni: májusban két munkanappal kevesebb, júniusban pedig két munkanappal több volt, ezért az összevetések csalókák lehetnek. A két hónap átlaga összességében illeszkedik a féléves trendbe: az első hat hónapban az export 7,9, az import 5,8 százalékkal nőtt – euróalapon számolva. A növekedésben oroszlánrész jut az autóiparnak.

Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára az adatokat úgy értékelte: az ország nagymértékben növelte versenyképességét, lényegesen gyorsabban bővül az ország kivitele, mint a behozatal. Szerinte várható, hogy ez az év második felében is így marad, ugyanis olyan ipari beruházásokat hajtottak végre a magyar vállalkozások, amelyek ezt a tendenciát hosszabb távon is fenntarthatóvá teszik. Hozzátette persze, hogy az import mérséklődésében az energiaárak zuhanása is szerepet játszott, az olajárak mérséklődése például szerinte azzal a következménnyel jár, hogy az import növekedése az év második felében sem ugrik meg.

További magyarázat lehet a versenyképesség javulására, hogy a forint az euróval szemben 2,0, a dollárhoz viszonyítva 24 százalékkal gyengült az egy évvel korábbi árfolyamához képest (az első fél év átlagában pedig 23 százalékkal erősödött a dollár és 0,2 százalékkal az euró). Az árfolyamváltozás emiatt jelentős eltérést okoz a különböző pénznemekben számolt növekedési ütemben, így forintban az export és az import nagyobb, 15,4, illetve 10,8 százalékos növekedést mutatott júniusban, mint az euróban számolt adatokból számolva.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a külkereskedelmi adatok igen kedvezők a második negyedéves GDP-adatok pénteki megjelenése előtt, és ez alapján nincs kizárva, hogy a GDP-növekedés újra pozitív meglepetést hoz. Az elemző szerint azonban az adatok nem csupán az olajárak zuhanása miatti cserearány javulását, hanem a kivitel érdemi felfutását is mutatják. Ez utóbbi részben az európai konjunktúra élénkülésének, nagyrészt azonban az újabb autóipari és más iparágak kapacitásnöveléseinek köszönhető – hangsúlyozta Suppan. Úgy véli: a külkereskedelmi kilátások továbbra is kedvezők, mert a tavalyinál gyengébb euró, az EKB mennyiségi lazítása és a jóval alacsonyabb olajárak pozitív hatással lehetnek az európai konjunktúrára, élénkülhet a külső kereslet, ami ellensúlyozhatja a belső kereslet importnövelő hatását. A tavalyi 6,4 milliárd után idén 8,5 milliárd euró közelébe ugorhat a külkereskedelmi többlet, mert a háztartási fogyasztás gyorsuló növekedésének importnövelő hatását ellensúlyozhatja az olaj- és energiaárak meredek zuhanása is. Ez igen jelentős mértékben javítja a cserearányt, az alacsonyabb olaj- és energiaárak ugyanis akár 2-2,5 milliárd euróval csökkenthetik az energiaimport értékét. Az elemző szerint a várhatóan látványosan tovább javuló külkereskedelmi és folyó fizetési mérleg hatására a forint erősödésére számíthatunk középtávon.

OECD: élénkülés az eurózónában, lassulás az USA-ban és Kínában

Az eurózóna egészében megszilárdul a növekedés, az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában viszont veszít lendületéből a gazdaság – jelzi a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) hétfőn közzétett júniusi konjunktúra-mutatója. A gazdasági trendfordulók előrejelzésére alkalmazott index (Compo­site Leading Indicators, CLI) azt mutatja, hogy tetemes lassulásra lehet számítani Kínában és Brazíliában. Stabil növekedést vetít előre a CLI Németországban, Japánban és Indiában, sőt Oroszországban is, noha jóval a hosszú távú trend alatt. A Magyarország kilátásait tükröző index a májusi 100,26 pontról 100,3 pontra emelkedett. Az index, amely 100 pontnak veszi a hosszú távú átlagot, az euróövezetre számítva júniusban már a negyedik egymást követő hónapban 100,7 ponton állt, ezen belül a francia alindex 100,8 pontra emelkedett, az olasz pedig 100,9 ponton maradt. Az Egyesült Államok esetében viszont a májusi 99,5 pontról 99,4 pontra csökkent a mutató, miután már februárban 100 pont alá süllyedt. A brit index 99,9 pontról 99,8-re ment le. Folyamatosan romlik a Kínára és Brazíliára kalkulált CLI, mindkettő 0,1 ponttal 97,4, illetve 98,8 pontra csökkent júniusban az előző hónaphoz képest. A 100 pont fölötti érték gazdasági expanziót, az ez alatti lassulást vetít előre.