Miközben a háború globalizálódik – és közelebb hozza a NATO-hoz – Szöult, illetve Tokiót, Ukrajna, valamint Oroszország gondban van, miután mindkét háborúzó fél kifutóban van a legértékesebből: a jól képzett gyalogoskatonából (hivatalosabban: gépkocsizó lövészből), továbbá a nehézfegyverzetből.

Ukrajna gyorsuló tempóban veszti el saját és a kurszki megszállt területeket, ezt már a gyakran idézett (az utóbbi időben a kedvezőtlen fejlemények tolmácsolása miatt kevésbé frekventált) ISW amerikai katonai think-tank is megerősíti. Moszkva új hadszíntéri taktikája szerint minikatlanokat alakít ki, amelyekbe néhány száztól néhány ezer ukrán katonáig terjedő alegységeket zárnak körül, számolnak fel.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök emiatt is pánikban van. Legújabb célpontjai a még többé-kevésbé független médiumok, amelyek egyre inkább írnak a civilekről, mint a lövészárkokba szánt töltelékekre való kíméletlen vadászatról.

Ukrajna 160 ezer újoncot hívna be, de már nincs annyi hadra fogható ember, aki önként menne.

Eközben a német Spiegel a sajtószabadság megsértéséről, Ursula von der Leyen pedig az erősödő – emiatt minden támogatást megérdemlő – ukrán demokráciáról beszél.

Putyin Észak-Koreában

De Oroszország is hasonló cipőben jár. A két Korea lenne az átmeneti megoldás a katonai helyzet további romlása ellen? Északról a szöuliak szerint minimum háromezer katona menne Oroszországba (vagy már ott is van), vélhetően az ukrajnai frontokra, dél-Korea pedig közvetlen fegyverszállításokat fontolgat Ukrajnának és – egyelőre első lépésként – odaküldte embereit. Kijevben Zelenszkij jelenlétében hírszerzési együttműködési megállapodást írtak alá.

Vlagyimir Putyin továbbra is fenn akarja tartani a látszatot, hogy itt nem háborúról, hanem „csak” egy különleges hadműveletről van szó – nincs szükség hadiállapotra, általános mozgósításra, inkább külföldről hozatna zsoldosokat. Noha az orosz elnök a háború kezdete óta nemigen mozdul ki külföldre, Észak-Koreába mégis elment.

Erre több oka is volt.

A közvetlen, vélhető a tüzérségi lőszer- és rakétahiány.
Távlatokban pedig Észak-Korea nem elhanyagolható katonai ereje, nukleáris fegyverzete értékes pillér lehet a kelet-nyugati szembenállás katonai izomvillantásaiban.
Emellett Észak-Korea ugyanazokat a tüzérségi (harckocsilöveg) kalibereket használja, mint Oroszország (100, 122, 125, 130, 152 milliméter).
Sőt, ugyanazokat a fegyvertípusokat rendszeresítette: például a Songun-915 általános harckocsi (MBT) a Szovjetunióban/Oroszországban kifejlesztett, gyártott 2A46-os típusjelű, 125 mm űrméretű löveggel van felszerelve. Ugyanolyannal, mint a legtöbb modern oroszországi, Ukrajnában is bevetett harckocsi.
De az idén bemutatott, legújabb, Csonma-2 észak-koreai harckocsinak is 125 mm-es sima csövű lövege van, amely az armyrecognition.com katonai szaklap szerint megegyezik a 2A46-ossal.

Putyin észak-koreai útjában a gazdasági érdek is szerepet játszhatott. Például

Észak-Koreában jelentős magnézium tartalékok vannak.

Ezt a könnyű fémet ötvözetként a katonai repülőgépek készítésénél használják fel nagy mennyiségben. A magnézium katonailag olyannyira jelentős, hogy a nagyhatalmak közül az Egyesült Államok nem közöl statisztikai adatot az előállított fém mennyiségéről – miközben mind a ranglistán második Moszkva, mind a világelső Peking közzétesz ezzel kapcsolatos adatokat.

Hírszerzési adok-kapok

Noha még nincsenek közvetlen bizonyítékok az észak-koreai katonák harci bevetéséről, a hírek valódiságát vezető nyugati médiumok, nyílt hírszerzési források megerősítették. Logikus, hogy Észak-Korea, amely az Egyesült Államokat (és Dél-Koreát) tekinti meghatározó katonai ellenfelének, és a világ egyik legnagyobb hadseregével erősíti magát, érdeklődik az ukrajnai harci cselekmények iránt.

Ki akarja ismerni az amerikaiak (az ukrán alegységekhez delegált katonai tanácsadók) gondolkodásmódját, fogásait, taktikáját, helyzetmegoldó módszereit.

Ezzel nincs egyedül, hiszen az Ukrajnát támogató valamennyi NATO-állam katonai hírszerzői, szakmérnökei, taktikai hírszerzői ugyanezt teszik. Gyűjtik a moszkvai hadseregre vonatkozó információkat a tábori konyhatitkoktól Elon Musk távközlési műholdrendszere oroszországi felhasználásáig. A másik, moszkvai oldal ugyanezt teszi a Patriot rakéta-légvédelmi rendszerek funkcionálásától az F–16-os többcélú, 4. generációs vadászbombázók, Abrams, Challenger, Leopard páncélosok, páncélozott harcjárművek, páncélozott csapatszállítók működtetéséig, szervizeléséig bezárólag.

Ukrajna Varsótól kért dél-koreai fegyvereket

Árnyalja a képet, hogy a minap – legalábbis egyes ukrán oldalak szerint – a kijevi vezetés Lengyelországhoz fordult, hogy adjon nekik a vásárolt, vadonatúj dél-koreai fegyverekből. Varsó, legalábbis értesüléseink szerint, elutasította a kérést, de ez nem jelenti azt, hogy azt soha nem teljesítik.

Legfeljebb más utakon jöhetnek dél-koreai fegyverek Ukrajnába. Például úgy, hogy Szöul közvetlenül szállít nekik. De ez egyelőre csak feltevés. A Hyundai Rotem (a Hyundai csoport tagja) történelme legnagyobb üzletét hozta össze, amikor a lengyelek 1000 darab K2-es harckocsit vásároltak tőlük 2022-ben.