Újra megugrott a kereskedelmi forgalom

A KSH adatai szerint júniusban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a májusi 1,4 után 4,5, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 8,1, az üzemanyag-kiskereskedelemben a májusi 5,6 után 9,0 százalékkal nőtt az értékesítés éves összehasonlításban. Ezzel a nyers 7,2 százalékos volumenindex-növekedés kiigazítva 6,2 százalék volt. Január–júniusban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 6,1 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát. Mind a féléves, mind pedig a júniusi adat a 2008 előtti növekedési szintet mutatja, amikor túlfogyasztást sejtettek az elemzők a piacon.

Most azonban a KSH adatai szerint az első fél évben a pörgés ellenére csökkent a kereskedelmi alkalmazottak száma, míg ezzel együtt szinte alig nőtt az egy alkalmazottra vetített túlóra, jóllehet a sajtó az abszolút számokból következtetve úgy értelmezte a trendet, hogy az elbocsátásokkal egy időben megugrott az alkalmazásban maradtak többletfeladata.

A Blokkk.com interentes kereskedelmi szakportál számításai szerint 2015 februárjában 322 ezer, májusában pedig már 395 ezer túlórát számolt össze a KSH, ami 20 százalékos túlóra-növekedésnek felel meg. A KSH adatai azt is megmutatták, hogy jellemzően nagy a szektorban a túlóraszámok hullámzása. Más időszakot is nézve, például 2008 májusában ugyan csak 352 ezer óra volt a kiskereskedelemben kimutatott túlóraszám, de az ezt követő júniusban már 400 ezer órára ugrott.

Más esztendőkben szintén hol nőtt, hol csökkent májusról júniusra a túlóraszám. Vagyis a 2008–2014 közötti egyes esztendőkben májusban februárhoz képest kivétel nélkül minden alkalommal megugrott a túlóraszám, tehát 2015-ben e tekintetben nem történt semmi különös. Az adatsort, illetve az alkalmazottak számát alapul véve kiderül, hogy egy fő kereskedelmi alkalmazott egy hónapban átlagosan két órát túlórázott májusban, februárban pedig hozzávetőleg ennél 25 perccel kevesebbet. A kiskereskedelem jellemzően túlóra-specifikus ágazat, a napi 25 perc túlóra olyan kevés, hogy az jellemzően meg sem jelenik a fizetésekben.

A májusi és júniusi kiskereskedelmi volumennövekedés a KSH adatai szerint olyan jelentős volt, hogy annak már májusban tükröződnie kellett volna a túlóra növekedésében. Ráadásul a növekedést nemcsak a statisztika, hanem maguk a nagy beszállítók sem igen érzékelik. A beszállítói szektor nagyágyúi rendre arról számolnak be, hogy a tavalyi bevételi szint felett 1-2 százalékkal tudnak jobban teljesíteni alacsony inflációs környezetben.

Nagy a szórás Európában

Csökkent az euróövezetben és az Európai Unióban is a kiskereskedelmi forgalom volumene júniusban. Az EU statisztikai hivatala azt közölte, hogy a szezonálisan kiigazított adatok szerint a 19 tagú eurózónában 0,6 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene júniusban az előző hónaphoz viszonyítva, míg éves összehasonlításban 1,2 százalékos volt a növekedés. A 28 tagú Európai Unióban havi összevetésben 0,5 százalékkal esett, éves alapon 2 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom júniusban. Az euróövezeti tagállamokban a júniusi havi szintű forgalomcsökkenés elsősorban amiatt következett be, hogy az élelmiszerek, italok és dohánytermékek forgalma 0,8 százalékkal zuhant, a nem élelmiszerek kategóriájába tartozó termékeké pedig 0,2 százalékkal esett. A benzinkutak forgalma stagnált májussal összevetve. Az Európai Unióban 0,6 százalékkal csökkent az élelmiszerek, italok és dohánytermékek forgalma, 0,4 százalékkal az üzemanyagoké, és 0,1 százalékkal a nem élelmiszerek kategóriájába tartozó termékeké. A legnagyobb havi növekedést Románia (+1,7), Ausztria (+1,3) és Dánia (+1,1) érte el júniusban. Magyarországon 0,6 százalék volt a havi szintű növekedés.A legnagyobb mértékben Németországban (-2,3 százalék), Szlovéniában (-1,6 százalék) és Lengyelországban (-1,4 százalék) csökkent a kiskereskedelmi forgalom.