Csak tapogatóznak az elemzők
Márciustól, vagyis a vasárnapi boltzár első hónapjától júliusig (öt hónap alatt) a kiskereskedelem volumenindexe átlagosan 5,84 százalékkal nőtt. A legjobban júniusban, ekkor 7,2 százalékot ugrott a mutató. Az elemzők rendre alábecsülték a növekedés ütemét, júliusban például a legoptimistább becslések is 0,7 százalékponttal alacsonyabb növekedést jósoltak, mint amekkora lett.
A növekedési ütem összetett, sokan nem számoltak a rendkívül jól teljesítő belföldi és a Magyarországra érkező turizmussal, illetve a devizahitelek elszámolásából visszakapott összegekkel. A turizmus hatásának elsősorban a szolgáltató szektorban kellene megmutatkoznia, nem a kereskedelemben – a jó teljesítmény néhány tized százalékponttal segíti a kiskereskedelem növekedését. Nagyobb hatást gyakorolhatott a kiskereskedelemre a devizahitel-elszámolásból származó visszakapott készpénz, amelyet a banki szakemberek 183 milliárd forintra tartanak. Ennél több jár vissza, ám a nagyobb összegek a hiteltörlesztések csökkenését (sok esetben 1-2 ezer forinttal) hozták, készpénzt nem. Az elszámolással egy időben, vagyis március–április tájékán ezt az összeget vissza is kapták a háztartások, ebben az időszakban 6,5 és 4,1 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi volumenindex, míg júniusban és a júliusban 7,2, illetve 7 százalék volt a nyers növekedési adat. (Májusban 4,4 százalék volt.) Ha a háztartások a visszakapott pénzt teljes egészében a kiskereskedelemben kívánták volna elkölteni, annak már áprilisban komoly nyomának kellett volna lennie, legalább olyan erővel kellett volna nőnie a forgalomnak, mint az első két nyári hónapban.
A szociológusok szerint azonban a helyzet az, hogy azok a családok, amelyek most visszakaptak pénzt a devizaadósságuk elszámolása után, jellemzően már komoly összegekkel tartoztak a családjuk más tagjainak. Esetleg volt hitelkártya-tartozásuk is, illetve olyan egyéb kölcsönök, amelyekből ezt törlesztették. Bár szerintük kétségtelenül jutott ebből az összegből a kiskereskedelembe is, de nem akkora, hogy az egekbe lökte volna az első féléves (106,2 százalékos) kiskereskedelmi volumenindexet.
Ráadásul ugyancsak a KSH adataiból olvasható ki, hogy a háztartások fogyasztása (ebben benne van a kiskereskedelem és minden olyan szolgáltatás, amelyet a háztartás igénybe vesz, például rezsi) nem rugaszkodott el a GDP-től. Az első fél évben ez 3 százalékkal nőtt – világított rá a Blokkk.com internetes kereskedelmi szakportál.
A kiskereskedelem a háztartások fogyasztásának a felét teszi ki. Márpedig ha a fogyasztási adatban ekkora súlya van a kiskereskedelemnek, akkor az azt jelenti, hogy a háztartások más területen nemigen fogyasztottak többet, mint tavaly ugyanebben az időszakban, vagy sok mindenből kevesebbett vettek, például gázból. Ehhez képest a belföldi és a külföldre irányuló turizmusban elköltött pénz, illetve a gépkocsivásárlás értéke maradt változatlan, ám a vendéglátás 6,7 százalékkal nőtt, a lakásépítési költség (az első negyedévben) pedig 2,6 százalékkal emelkedett. Nőtt a személyszállítás teljesítménye is. Ezzel nehezen jön ki a KSH-s számítás, még akkor is, ha a tavaly rendelkezésre álló 100 forint a háztartások számára idén a nettó keresetek növekedése miatt 103,5 forintra nőtt.
A Világgazdaság október 20-án tartja kereskedelmi konferenciáját A nagy átrendeződés éve? címmel. Részletek a Vg.hu/konferencia oldalon.
Kiszámíthatatlan hatások
A kiskereskedelemben a KSH által mért növekedést az elemzők továbbra is az online kasszák nem várt sikeréhez, a fehéredéshez kötik. A KSH a kiskereskedelmi adatsorban a tiszta forgalmat méri, vagyis azt, amikor nyugtát kap a vásárló. Így ha egy vásárló az egyik évben 100 forintot költ el az áruházban, de csak 80 forintról kap nyugtát, a kiskereskedelmi adatsorban ezt a 80 forintot rögzíti a KSH. Ha a következő évben 103 forintot költ a boltban, de már 85 forintról kap nyugtát, a kiskereskedelmi adatsor 85 forinttal gyarapszik, vagyis a talált 5 forinttal, 6,2 százalékkal – a sort pedig így lehet húzni feljebb és feljebb, attól függően, hogy a vevő mennyi összegről kap nyugtát, mennyire tisztul a piac.A jelenlegi tisztulási folymat olyan erős, hogy senki sem tudja megmondani, pontosan milyen hatása volt a nettó keresetek és a reálbérek növekedésének, a turizmus növekedésének vagy a devizahitel-tartozások elszámolása után visszakapott készpénznek, ugyanis a kiskereskedelem fehéredése minden említett hatásnál erősebb, és elnyomja a valóban értékes számításokat.
A jelenlegi tisztulási folymat olyan erős, hogy senki sem tudja megmondani, pontosan milyen hatása volt a nettó keresetek és a reálbérek növekedésének, a turizmus növekedésének vagy a devizahitel-tartozások elszámolása után visszakapott készpénznek, ugyanis a kiskereskedelem fehéredése minden említett hatásnál erősebb, és elnyomja a valóban értékes számításokat.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.