késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Európának kellenek a dolgozó menekültek
Tizenöt országban mintegy 18 ezer embernek ad munkát az a wolfsburgi székhelyű Schnellecke Logistics, amelynek elnöke, Nikolaus Külps a minap leszögezte: a menekültek nem problémát okoznak, hanem lehetőségeket kínálnak, és vállalatuk örömmel alkalmazna megfelelő kvalifikációval rendelkező szakembereket Németországban és Európa más részein is, hiszen a logisztikai ágazat évek óta szűkölködik minőségi munkaerőben.
A Schnelleckénél már dolgoznak is azon az integrációs terven, amelynek első lépéseként kiegészítő képzést nyújtanának, majd segítenék a céges, később a társadalmi beilleszkedésüket. Jelenleg az a fontos, hívta fel a figyelmet Külps, hogy a politika kialakítsa az ehhez szükséges jogi környezetet.
„Az európai munkaerőpiac kiszáradt. Csaknem az összes uniós tagállam ugyanazzal a strukturális problémával küzd, mint Magyarország: miközben az állástalanság korántsem elhanyagolható szintű, számos szakmában évek óta tart a munkaerőhiány. A kontinensnek nagy szüksége van a szakképzett emberekre” – mondta a Világgazdaságnak Pataki Károly, az ausztriai székhelyű, személyzeti szolgáltatásokat nyújtó Trenkwalder International AG vezérigazgatója. Szerinte a menekültstátust kérők, valamint a bevándorlási szándékkal az EU országaiba érkezők első csoportjainak nem elhanyagolható hányada jól képzett, olyan országokból jön, ahol az oktatás színvonala megfelelő volt.
Pataki Károly maga is kiment a Westbahnhofra, amikor a migránsok első vonatai érkeztek, és sok fiatal, szakmunkás képesítésű vagy főiskolai végzettségű, magát szírnek valló emberrel beszélt. Az persze kérdés, hogy az okiratok, bizonyítványok nélkül érkező menekültek vajon tényleg annak a szakmának a képviselői-e, amit magukról állítanak. Ennek ellenőrzésére azonban Pataki Károly szerint a befogadó országok gyorsan létrehozzák majd azokat a teszteket, szűrőket, amelyek hitelesen képesek eldönteni, hogy valaki alkalmas-e egy-egy álláspiaci pozíció betöltésére. Norvégiában, Németországban, Ausztriában, de Dániában is működnek már olyan, az állam által finanszírozott nyelvi programok, amelyek felzárkóztatják a munkavállalókat a szükséges szintre – ezeket szintén könnyen és gyorsan át lehet venni vagy tovább lehet fejleszteni bárhol. A nyugati államokban a kulturális távolság sem okoz majd komoly gondokat, Németország, Ausztria, de Nagy-Britannia is sok évtizedes gyakorlattal rendelkezik, ami a más vallásúak társadalmi integrációját illeti.
A munkáltatói érdekképviseleteket, szövetségeket, kamarákat pedig már évek óta foglalkoztatja az a kérdés, hogy miképpen lehetne megnyitni az Európai Unió munkaerőpiacát a közösségen kívüli országok – például a volt jugoszláv tagállamok – felé. „Jól látszik, mekkora a szakemberhiány Magyarországon például az autóiparban. Németországban ugyanez a helyzet, de a probléma ott tizenötször akkora. Ausztriában a szolgáltató szektor dolgozóinak mintegy hetven százalékát már nem az osztrákok adják” – hangsúlyozta a Trenkwalder International AG vezérigazgatója.
A szomszédos országban a taxisok, a benzinkutasok, a vendéglátásban dolgozók zöme magyar, horvát vagy éppen lengyel. Az egészségügyi dolgozók – köztük az orvosok – jelentős hányada iráni, iraki, szír és török. Pataki Károly szerint több nyugat-európai országban a bevándorlók nem az őslakosokat, hanem egymást szorítják ki a munkaerőpiacról: a második generáció fiataljai ugyanis már olyan nyelvi, kulturális, szakmai tudással rendelkeznek, amellyel az idősebbek nem versenyezhetnek. „Egyértelmű, hogy a vállalatoknak érdekükben áll gyorsan kidolgozni azokat a stratégiákat, amelyekkel a nyelvi, kulturális és vallási különbségek ellenére integrálhatják a háborús térségekből, megfelelő szakképesítéssel rendelkezőket” – hívta fel a figyelmet.
Az első lépést azonban mindenképpen a politikának kell megtennie: amíg nem egyértelmű, hogy ki tartózkodik legálisan az unió területén, fölösleges a menekültek várható munkaerőpiaci szerepéről beszélni. Annál is inkább, hiszen a jelenlegi szabályok szerint a menekültstátust kérvényezők három hónapig nem végezhetnek munkát, azt követően pedig komoly jogszabályi akadályokat kell leküzdeniük a munkavállalási engedély megszerzéséért. „Ezt a korlátozást egyes hiányszakmák esetében minden bizonnyal szinte azonnal feloldják majd, és gyorsan megszületnek az új, a menekültek elhelyezkedését támogató előírások” – véli a szakember.
Mindenesetre illúzió azt gondolni, hogy az integráció konfliktusoktól mentes lesz, hiszen egy tagállamban, ahol tízből három vagy öt fiatalnak nincs munkája, nagyon nehéz lesz megmagyarázni, miért költ az állam külföldiek nyelvtanulására, álláshoz segítésére. Pataki Károly azonban úgy véli, az EU – de legalábbis az egyes államok – munkaerőpiaci válasza a menekülttömegekre gyors és hatékony lesz.
Lassúbb magyar integráció
Magyarországon korántsem ilyen rózsás a helyzet. Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) elnöke úgy véli, hogy a hiányszakmák ellenére az ország jelenlegi társadalmi berendezkedése és rutinjai nem alkalmasak arra, hogy vallásilag, nyelvileg és kulturálisan ilyen távolról érkező embereknek segítsenek megtalálni helyüket az álláspiacon.„Egyéni sikertörténetek lehetnek és lesznek is, de 5-10 éves távlatban biztosan nem várható, hogy a menekültek érdemi szerepet töltenek be a magyar munkaerőpiacon. A vállalati szektornak egyáltalán nincs ilyen jellegű munkaerőpiaci stratégiája, egyelőre nem látszik, hol, hogyan alakulnak majd ki a jó gyakorlatok. Ez azonban annak fényében nem meglepő, hogy a tömeges migráció abban a formájában, ahogy azt az elmúlt hetekben tapasztalhattuk, merőben új jelenség”– mondta lapunknak a szakember.
Szerinte HR-szempontból elméletileg logikus és megvalósítható lenne a menekültek foglalkoztatása, a gyakorlatban azonban teljesen más a helyzet. Még ha a jogi kérdések tisztázódnak is, át kell hidalni a nyelvi problémákat, aztán a végzettségek kompatibilitásának kérdése következik. Valószínűleg fokozatosan, a külföldön már működő minták átvételével alakulnak majd ki a magyar programok – feltéve persze, hogy a bevándorlás jelensége tartós lesz
„Egyéni sikertörténetek lehetnek és lesznek is, de 5-10 éves távlatban biztosan nem várható, hogy a menekültek érdemi szerepet töltenek be a magyar munkaerőpiacon. A vállalati szektornak egyáltalán nincs ilyen jellegű munkaerőpiaci stratégiája, egyelőre nem látszik, hol, hogyan alakulnak majd ki a jó gyakorlatok. Ez azonban annak fényében nem meglepő, hogy a tömeges migráció abban a formájában, ahogy azt az elmúlt hetekben tapasztalhattuk, merőben új jelenség”– mondta lapunknak a szakember.
Szerinte HR-szempontból elméletileg logikus és megvalósítható lenne a menekültek foglalkoztatása, a gyakorlatban azonban teljesen más a helyzet. Még ha a jogi kérdések tisztázódnak is, át kell hidalni a nyelvi problémákat, aztán a végzettségek kompatibilitásának kérdése következik. Valószínűleg fokozatosan, a külföldön már működő minták átvételével alakulnak majd ki a magyar programok – feltéve persze, hogy a bevándorlás jelensége tartós lesz -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.