Kiskereskedelem: héliummal töltve

Júliusban is száguldott a kiskereskedelem, a KSH havi volumenindexe 7 százalékos növekedést mutatott a szektorban (kiigazítatlanul). Az előző hónapban 7,2 százalékos volt az ugrás. Annyira jól ment a kiskereskedelem, hogy a forgalom csaknem felét adó élelmiszeszegmens júliusban 6,3 százalékkal nőtt, míg a nem élelmiszer jellegű vegyes termékek forgalma 7,2 százalékkal ugrott meg a hónap folyamán. Mindezt a 8,3 százalékos üzemanyag-értékesítési növekedés támasztotta meg.

Ezzel a január–július időszakban a kiskereskedelmi volumenindex 6,3 százalékos növekedést mutat, amely a minden kereskedő arcára mosolyt csal, hiszen szemmel láthatóan mindent el lehet adni a piacon, köszönhetően a nettó keresetek és a reálkeresetek 3,4 százalékos, illetve 5 százalékos növekedésének. A kiskereskedelmi piacon ugyan nem látszik szomorúság, ám az olyan nagy cégek, mint a SPAR Magyarország Kft., kedden bruttó 2,5 százalékos, 2 százalékos organikus forgalomnövekedéséről számoltak be az év eddig eltelt időszakáról, ami sem a KSH kiskereskedelmi forgalomnövekedésével, sem az élelmiszerpiacon mért 3,8 százalékos növekedéssel nincs összhangban. Holott a SPAR hálózatát adó szupermarketek, illetve maga a szupermarketpiac (lakóhelyhez közeli kiskereskedelmi egységek) elvileg száguld.

A rendkívül jól alakuló kiskereskedelmi adat mögött kettős hatás húzódik. Egyrészt tavaly júliusban kisebb mértékű növekedés mutatkozott, ez alacsony bázist sejtet. Az online kasszák hatása is erősen felfelé húzza a mutató. A Blokkk.com internetes szakportál szerint szeptemberben pörög ki a kasszák hatása, mivel 2014. augusztus végén lezárult az online kasszarendszer kiépítése, tehát ezután már sokkal nehezebb volt az ügyeskedőknek feketézniük, így tisztább kép nyerhető a többi piaci hatásról.

Ám a KSH adatsorában szerepel egy 2015. januári 8,7 százalékos, eddig meg nem magyarázott kiskereskedelmi volumenindex-növekedés, ami arra enged következtetni, hogy januárban valami történt a piacon, méghozzá a nem élelmiszer jellegű vegyes termékek eladásánál, ami miatt a volumenindex 12,2 százalékos ugrást mutatott. Az elemzők is csak spekulálnak ennek okáról, többek szerint január volt az a hónap, amikor sokan maguk mögött hagyták a szürkekereskedelmet, és láthatóvá tették a forgalmukat. Ebből arra lehet következtetni, hogy az online kasszarendszer hatása még szeptember után is érezteti a hatását a statisztikában, tehát év végéig biztosan remek adatok jönnek majd.

A 7 százalékos júliusi adat az elemzőket is meglepte: míg a konszenzus 5,8 százalék volt, a TakarékBank 6,3 százalékos bővülést várt. A bank elemzése szerint az éves adat élénkebb havi dinamikát feltételez, vagyis a kiskereskedelmi forgalom továbbra is lendületesen növekszik. A két-három hónappal ezelőtti helyzethez képest, amikor inkább csak az üzemanyag-értékesítés bővült dinamikusan, mostanra az élelmiszer-eladások terén is felgyorsult a növekedés, ami arra is utalhat, hogy a vasárnapi kiskereskedelmi zárva tartás az értékesítés volumenében eddig nem okozott számottevő hatást – véli a Takarékbank elemzése.

Összességében a kiskereskedelmi eladások továbbra is dinamikusan nőnek (az év első hét hónapjának növekedése 6,3 százalékos 2014 azonos időszakához képest), de ebben jelentős szerep juthat a kiskereskedelem fehéredésének is. Erről a ma megjelenő részletes második negyedévi GDP-adat háztartások fogyasztására vonatkozó mutatóiból alkothatunk valamivel pontosabb képet – áll a TakarékBank elemzésében. Ha a növekedés jelentősen elmarad a kiskereskedelmi eladások növekedésétől (márpedig ez elég valószínűnek tűnik, hiszen az már kiderült, hogy a vártnál gyengébb második negyedévi GDP-növekedést felhasználási oldalról nem a beruházások és nem is a nettó export okozta), akkor az utóbbi egy jó részét a kifehéredés okozhatta.