A liberalizáció önmagában már nem generál további versenyképesség-javulást a hazai vasútpiacon sem, viszont olyan okok rongálják a terület szereplőinek hatékonyságát, amelyek az ágazatot jelentős hátrányba hozzák más modalitásokkal szemben.
A Hungrail Magyar Vasúti Egyesülés árufuvarozási bizottsága szerint ezért reális cél lehet a kormányzati szereplők vasútbarátságról szóló nyilatkozatainak aprópénzre váltása, vagyis annak elérése, hogy a vasúti árufuvarozás ne legyen fajlagosan drágább, mint más, nagyobb környezeti terheléssel járó szállítási módok.
Ez azért is fontos, mert a legtöbb nemzeti piacon leállt a vasúton szállított áru mennyiségének növekedése, és középtávon a csökkenés sincs kizárva. Ennek a szakmai szervezet szerint azzal lehetne elejét venni, hogy a kontinentális forgalomban legalább 500-600 kilométert megtevő, ma jellemzően ponyvás kamionokban szállított áru egy része átterelődjön az intermodális forgalomba.
Ehhez viszont biztosítani kell a vasúton megtett „utolsó kilométerek” színvonalas és költséghatékony kiszolgálását. Ebbe besegíthetne a nemzeti szabályozás akár a vasúthálózat, akár a kiszolgálólétesítmények fejlesztését érintő intézkedések terén. Szükség lenne arra is, hogy a hazai vasúti szabályozás ne térjen el úgy a környező országokétól, hogy e különbség kedvezőtlen hatást gyakoroljon az itteni vasúti áruszállításra. Ilyen különbség például az, hogy a szakszemélyzet képzettségére vonatkozó magyarországi elvárások szigorúbbak az uniósokénál. Ez nálunk nemcsak többletköltségekhez vezet, de a Hungrail szerint ronthatja a közlekedésbiztonságot is, ami ellentétes a szabályozás céljával.
A vasúti fuvarozás versenyképességének javítását célzó koncepciót a közelgő, Magyar Vasút 2015 konferencián kívánja ismertetni és megvitatni a Hungrail. Az elképzelés kidolgozásának külön aktualitást ad, hogy eközben az UIC (Nemzetközi Vasúti Egyesülés) és a CER (Európai Vasúti és Infrastruktúra-társaságok Közössége) is dolgozik egy nemzetközi árufuvarozási stratégián, a kelet-közép-európai országok érdekeit képviselő Hungrail bevonásával.
A Hungrail szerepe itt azért fontos, mert a nemzetközi szervezetek által készített vasúti stratégiák (egyes aggályok szerint) csak a nagy nyugat-európai országok vasútjainak érdekeit veszi figyelembe, a periférián lévő térségek sajátosságait nem.
A nemzetközi stratégia céljait négy albizottság fogalmazza meg a nyáron meghatározott keretek alapján. A stratégia négy nagy eleme az interoperabilitás, a korridorok, a vasúti menedzsment és a műszaki fejlesztés.
Több albizottság is létrejött, ezen belül az árufuvarozási folyosók szűk keresztmetszeteit beazonosító munkacsoportot Kopp Miklós, a Hungrail szervezet árufuvarozási bizottságának vezetője irányítja. Kopp Miklós egyike lett annak a kilenc szakmai vezetőnek is, aki összehangolja az egyes témacsoportok eredményeit. A célok egyike, hogy az ETCS vonatbefolyásoló rendszert telepítsék a teljes normál nyomtávú hálózaton, nagyon kevés kiskaput hagyva más rendszerek használatának. Ki kell alakítani a „szürke zónák”, azaz az egyes országok határállomásai közötti közlekedés egységes gyakorlati rendszerét is.
Ezermilliárd közlekedésfejlesztésre
Ezermilliárd forintot szán a kormány közlekedésfejlesztésre 2020-ig – mondta a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Győr határában, a várost keletről elkerülő út első, 4,4 kilométer hosszú szakaszának átadóünnepségén. Szijjártó Péter – akit az MTI idézett – kifejtette: a közlekedésfejlesztésen belül 2020-ig 515 kilométernyi gyorsforgalmi út épülhet, közútfejlesztésre pedig 460 milliárd forintot fordíthatnak. A kormány célja, hogy 2018-ra minden autópálya elérje az országhatárt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.