Nem tette tönkre a menekültválság a turizmust

Megbecsülni sem lehet, mekkora bevételt hoztak idén eddig a Magyarországra érkező turisták, hiszen az elmúlt hónapokban kezdett igazán pörögni Budapesten a közösségi szállásipar, élén az Airbnb-vel. A hivatalos statisztikák mindenesetre biztatók.

Az első hét hónapban a szállodák bruttó forgalma 11,2 százalékkal haladta meg a tavalyit, és csaknem 180 milliárd forintot tett ki. A szobaárbevétel 13,3 százalékkal mintegy 103 milliárd forintra nőtt – derül ki a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) legfrissebb elemzéséből. A legnagyobb beutazó piacok között kiugró növekedést produkált a brit 25 százalékos ugrással, az amerikai pedig több mint 15 százalékkal.

Kedvezően alakult a forgalom a szomszédos országok közül Szlovákiából (+13 százalék), Szerbiából (+6,7 százalék) és Horvátországból (+4,3 százalék) is. A legnagyobb német piacon viszont folytatódott az elmúlt években tapasztalt negatív tendencia: bár júliusban 9,8 százalékkal nőtt, január–júliusban összességében 3,6 százalékkal csökkent a vendégéjszakák száma.

„Az utazási irodáknál az amerikai és a brit bővülés nem vagy alig érzékelhető. A tengeren túlról főként hajóutakra fizetnek be, a britek zöme pedig magának foglal szállást. Köztük továbbra is sok a fiatal, akik főként a romkocsmák miatt – például legénybúcsúra – érkeznek a fővárosba” – mondta lapunknak Drégely Ágnes, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) alelnöke, a belföldi és beutaztató bizottságának vezetője. Szerinte egyáltalán nincs jele annak, hogy a menekültválság kapcsán a világsajtót bejáró képsorok visszavetették volna Budapest turizmusát, sőt. „A nagy nemzetközi konferenciák napjai alatt gyakorlatilag nem lehet szobát foglalni a három–öt csillagos szállodákban. Tény, hogy akadt iroda, amelyik az őszi rendezvényét inkább jövő januárra halasztotta a biztonság kedvéért, de nem ez a jellemző. A bizonytalankodókat könnyű megnyugtatni telefonon vagy e-mailben, a sok év alatt összegyűjtött bizalmi tőke most javunkra válik” – állítja Drégely Ágnes.

A német turisták száma évek óta csökken, ennek oka pedig elsősorban a gazdasági válság: az ottani háztartások közül ugyanis sok ma már a második vagy harmadik nyaralást – éppen azt, amely Budapestre vagy a Balatonhoz vezetett – költségtakarékossági okokból elhagyja. A skandinávok körében azonban töretlen a népszerűségünk. Kedveltek a néhány napos városlátogatások, de a körutazások és egyre inkább a tematikus (természetjáró, bor- vagy vízi-) túrák.

„Új piacok is nyíltak. Egyre élénkebb az érdeklődés Iránból, az Egyesült Arab Emírségekből és Délkelet-Ázsiából, például Szingapúrból” – mondta Drégely Ágnes, aki szerint a növekedés akadálya az, hogy a Perzsa-öböl országaiban a vízumkiadás körülményes, pedig a térségben rengeteg utazni vágyó indiai, Fülöp-szigeteki dolgozik.

Míg a fővárosban a külföldiek, vidéken a magyarok adják a kereslet döntő részét. Az ide utazó külföldiek többségének az a véleménye Budapest szépségéről és szolgáltatásairól, hogy többet kapott, mint amire számított. Ami a fejlesztéseket illeti, Drégely Ágnes úgy véli, mivel a fővárosban egyes időszakokban kevés a megfelelő minőségű szállodai szoba, valószínűleg nem téved nagyot, aki ilyen fejlesztésbe kezd. Kisebb butikszállodák az elmúlt hónapokban is nyíltak a belvárosban, és erre a következő időszakban is számítani lehet.

A szereplők a hátralévő hónapokkal kapcsolatban is bizakodók. „Erős év végére számítunk. Minden jel szerint megtelnek majd a szállodák az őszi iskolai szünetben és az október 23-i hosszú hétvégén” – mondta a Világgazdaságnak Szennay András, az Utazok.hu csoport ügyvezető igazgatója. Egyre több családban szerepel a karácsonyi kívánságlistán az utazás mint ajándék, az igazán jó árakat keresők és fixen tervezni tudók pedig már a november–decemberi időszakban lefoglalják a következő évi nyaralásukat.

Javul a jövedelmezőség

A budapesti szállodák bruttó forgalma 14,2 százalékkal, a szobaárbevétel pedig közel 16 százalékkal emelkedett január–júliusban. A belföldi vendégéjszakák száma 8,1, a külföldieké 5,4 százalékkal volt magasabb a tavalyinál. A mutató országosan 6,6 százalékkal, Budapesten 8 százalékkal nőtt, a Balatonon viszont majdnem 3 százalékkal csökkent. „Saját adatgyűjtésünk szerint Budapesten a foglaltság 90 százalék fölötti volt. Az Egyesült Királyságból érkezők mellett jelentősen nőtt az Izraelből, az USA-ból, Olaszországból, Csehországból és Franciaországból beutazók száma. Az orosz és az ukrán piacon elszenvedett visszaesés ugyanakkor jelentős: előbbi csaknem 30, utóbbi több mint 18 százalék” – kommentálta az adatokat Niklai Ákos, az MSZÉSZ elnöke. A balatoni régióban tapasztalt csökkenés oka a hévízi szállodák forgalmának több mint tízszázalékos visszaesése, ami az orosz és ukrán kereslet drasztikus elmaradásának következménye. A régió többi szállodáinak árbevétele 7,2 százalékkal volt magasabb a 2014-esnél. A szállodákban beváltott SZÉP-kártyák aránya a hotelek belföldi 35 milliárdos szállásdíjbevételének 24 százalékát tette ki.