Alig nőtt a fogyasztás

Tavaly a háztartások fogyasztásának volumene a 2003-as szinttel egyezett meg – mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója lapunk konferenciáján. Szerinte ahhoz, hogy a válság előtti szintet elérjük, még évekig kellene 2-3 százalékkal növekednie a fogyasztásnak. Ugyan optimizmusra ad okot, hogy a kilátások javultak az elmúlt másfél évben, nemzetközi összehasonlításban azonban továbbra is lemaradunk a versenytársainktól.

„Lassacskán már Romániával kell foglalkozni, mint legfőbb versenytárssal, és a hátunk mögé kell nézni, nehogy az történjen, mint Szlovákiával vagy Lengyelországgal, mert most már mi nézzük az ő hátukat. Az elmúlt tíz évben és az elmúlt öt évben is gyengébben teljesítünk a régiónál” – hangsúlyozta Palócz Éva, rámutatva, hogy nemcsak a fogyasztásban, hanem a gazdasági növekedésben is egyre többen hagynak le bennünket. A kedvezőtlen teljesítmény az adójóváírás drasztikus kivezetésével is összefügg. Kiemelte: „Amit elvettek a szegényektől, azt a gazdagoknak adták oda, akik viszont nem növelték jelentősen fogyasztásukat.”

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára pedig arra mutatott rá, hogy a mostani adatok sem olyan jók, mint ahogy látszanak. A kiskereskedelmi forgalom 6 százalékos idei bővülésének legalább felét az online kasszák bevezetése adja – mondta.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy minden támogatást meg kell adni a kereskedelmi szektor hazai szereplőinek, amit más országokban is megkapnak az ottani honos vállalatok. Szerinte nem illegitim, hogy a hazai vállalatokat meg szeretné erősíteni a kormány. „Magyarország a rendszerváltás után elvesztette piacait az élelmiszeriparban, és olyan szereplők jelentek meg, amelyek magasabb tőkeellátottsággal rendelkeztek a magyaroknál” – mutatott rá, hangsúlyozva, hogy az uniós szabályok betartása mellett a falig elmegy a kormány azért, hogy a magyar szereplőket pozicionálni tudja.

Palócz Éva azonban a kormányzat eddigi lépéseit nem tartja helyes iránynak. „Nincs olyan, hogy a kormány ne venne el valakitől piacot, vagy ne osztaná újra azokat, és ne keverné újra a kártyákat. Felépített vállalati stratégiákat döntenek romba, ezért rengeteg a bizonytalanság” – vélekedett.

A kisboltok veszítettek

Egyedül a kisboltláncok forgalma csökkent a vasárnapi zárva tartás bevezetése óta – mondta Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója. A kormányzati célok vonatkozásában bumeránghatásnak nevezte, hogy csak ezeknek a láncoknak a forgalma csökkent. Vámos György úgy véli, hogy a zárás miatt vesztesége van a kereskedelemnek, mivel hiába nő 3-ról 4-re a forgalom, ha nőhetett volna 5-re is. A boltzár mindenesetre marad, miután a Kúria tegnap elutasított öt olyan beadványt, amely az ezzel kapcsolatos népszavazás kezdeményezésére irányult.