Győztek a láncok, de így is lesz gondjuk a boltoknak

A sávos élelmiszerlánc-felügyeleti díj kapcsán folytatott vizsgálatának „lezárása érdekében indokolt az Európai Bizottság felvetései alapján az Éltv (az élelmiszerláncokról szóló szabályozás) módosítása” – indokolja egyértelműen a kabinet, hogy miért állítja vissza az eredeti, 0,1 százalékos mértéket az élelmiszerlánc-felügyeleti díjaknál. A kormány új, öt pontból álló törvényjavaslatot nyújtott be, amelyben a 2015 előtt érvényes szabályokat állítják vissza. Ezzel a legkisebb boltok rosszabbul járnak, hiszen nekik (500 millió forgalom alatt) az új szabály alapján nem kellett volna fizetniük. A nagy láncok azonban megmenekülnek az őket sújtó többmilliárdos tehertől, ám újabb előírást kapnak a nyakukba.

Az új paragrafusok szerint ugyanis a nullasávos kulcs bevezetésével párhuzamosan csak az 50 milliárdosnál kisebb forgalmú üzletek fizettek volna 0,1 százalékos mértéket, míg a sávos rendszerben a nagyobb cégekre 5-6 százalékos díjat szabtak ki. Ez alapján a nagyobb láncoknak közel 30 milliárd forintot kellett volna befizetniük. A legtöbbet pedig a Spar és a Tesco fizette volna, náluk a teher a harmincszorosára emelkedett volna.

A kabinet a reklámadónál ugyanúgy visszavonult, ahogyan most a láncok esetében is, bár néhány napja még arról volt szó, hogy keményen ellenállnak: megtámadták az Európai Bíróságnál a felfüggesztő határozatokat. Arról nincs hír, hogy a kormány a dohányipar különadójánál (ahol ugyanilyen felfüggesztés van érvényben) hasonló visszavonulást tervezne, igaz, általában az érintettek nem lehetnek maradéktalanul elégedettek az ilyen győzelmekkel. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban egyértelműsítette: nem érdemes támadni a kormányzati adókat, mert így vagy úgy, de az érintettek be fogják fizetni a terhet a költségvetésbe. Az élelmiszerláncok most új terhet kaphatnak a nyakukba: a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű áruházakban a Magyar Idők információja szerint előírás lenne, hogy 70 négyzetméterenként legalább egy alkalmazott álljon a vásárlók rendelkezésére. Ez értelemszerűen a nagyobb hipereket üzemeltető láncoknak (Tesco, Auchan) lenne kedvezőtlen, ám igencsak érzékenyen érintheti a diszkontokat (Lidl, Penny, Aldi) is. A szabályt a kormányzathoz közel álló lap azzal indokolta, hogy fogyasztóvédelmi szempontból indokolt, és „megoldaná a kiskereskedelemben mára kialakult súlyos munkaerőhiányt”.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára érdeklődésünkre azt mondta: számos részlete egyáltalán nem ismert a szabályozáskezdeménynek, így részletekbe nem lehet bocsátkozni. A Spar Magyarország Kft. élesebben fogalmazott, mint írták, egyelőre csupán egy sajtóhírrel állunk szemben, kíváncsian várják a fejleményeket, és természetesen továbbra is nyitottak a párbeszédre a döntéshozókkal. Vámos szerint addig nem lehet számolni az esetleges szabály hatásaival, amíg nem világos, hogy mindezt bruttó alapterületre értelmezik, vagy nettó kereskedelmi felületre, illetve a munkaerőbe beletartozik-e a vezetőség (amely ugyancsak folytat kereskedelmi tevékenységet), továbbá az árufeltöltő.

A jelenlegi információk alapján a főtitkár szerint a szabályozás ütközhet az uniós alapelvekkel, bár hangsúlyozta: szinte semmit nem tudni a részletekről. Azt viszont kiemelte, hogy az előírás nem oldaná meg a kiskereskedelem egyes területein mutatkozó szakemberhiányt, hiszen ahol eddig hiányzott a hentes a pultból, ezután is fog. Sőt, szerinte a szabályozás a kiskereskedelemből elbocsátott leépített munkaerő kérdését sem oldaná meg, hiszen a KSH adatai szerint 34 ezer olyan munkanélküli van, akinek az előző munkahelye a kiskereskedelemben volt, míg ez a szabályozás nagyjából plusz ötezer fő elhelyezkedését jelentené.

Az is kérdés, miként reagálnak az üzletek ha további munkaerőt kell alkalmazniuk. Ekkor ugyanis nagy valószínűséggel hozzányúlnak a bérrendszerekhez is, aminek a vége az lehet, hogy a jelenlegi munkavállalóknak a hó végi „fizetési borítékba” kevesebb kerül.