Kiskereskedelem: nem elég a fehéredés

A gyenge, néhány százalékos háztartási fogyasztásbővülés mellett a kiskereskedelem volumene 2015-ben átlag 6 százalék körüli növekedést mutat a KSH adatai szerint. Az erősödés az elemzői konszenzus szerint a piac fehéredésére, az online kasszák megjelenésére vezethető vissza.

A szakértői példák szerint eddig száz elköltött forintból a feketekereskedelem miatt nagyjából 75-80 forintot látott a rendszer, most azonban akár 90 forintnál is többet, amit a statisztika úgy is értékelhet, hogy ennyivel többet költenek a kiskereskedelemben a háztartások. Abban így sincs vita az elemzők között, hogy idén magához tért a kiskereskedelem, a reálkeresetek növekedése és a háztartások nagyobb elkölthető jövedelme megjelenik az üzletekben (ebben komoly szerepet játszott a devizahitelesek ügyének rendezése is).

A forgalomnövekedés mellett azonban strukturális problémák rajzolódtak ki a magyar kiskereskedelmi piacon. A szabályozási változások tömege – például a vasárnapi zárva tartás, korábban a dohánytermékek trafikokba „zárása”, a nyereségelvárás – a magyar kiskereskedelem egyik leggyengébb pontjára, a humánerő-szervezésre mutat rá.
A kiskereskedelmi regulák elsősorban a magyar tulajdonú élelmiszerláncok támogatását célozták a nagy alapterületen működő multikkal szemben, de az erős német szabályozási környezetből érkező keménydiszkontoknak szinte meg sem kottyantak. Ezek egyik pillére az erős humánerő-szervezés, a kiskereskedelmi munkafolyamatok végletes leegyszerűsítése, hogy egy-egy munkavállaló minél többrétű munkát végezhessen el, például az árufeltöltést és a pénztárkezelést. Emiatt a magyar átlagnál kevesebb munkaerőre van szükségük ezeknek a boltoknak.

A vasárnapi zárva tartás végül nem váltott ki akkora azonnali elbocsátási hullámot, mint amekkorára korábban számítottak a piacon, ám hosszabb távon még 2-3 százalékos kiskereskedelmi forgalombővülés mellett sem biztos, hogy szükség lesz 340 ezer alkalmazottra (bejelentett munkavállalóra) a teljes kiskereskedelmi vertikumban.

Egy alkalmazottra a keménydiszkontoknál jut a legnagyobb árbevétel – derül ki a Blokkk.com internetes kereskedelmi szakportál adataiból –, ezen a téren a nemzetközi hipermarketláncok sem tudnak velük versenyezni. A nagy alapterületű áruházaknak persze egyben ingatlanpiaci szerepük is van, a területükön kiadott üzlethelyiségekből is származik bevételük, a portál táblázata kizárólag a kiskereskedelmi tevékenységekre mint profitcentrumra mutat rá. A magyar kiskereskedelemből példaként kiemelt cégek esetében az egy főre jutó forgalom jóval alacsonyabb, mint a multiknál, ami azt mutatja, hogy hosszabb távon szerkezeti átalakításra szorul a szektor.