Összeesik a Wal-Mart

Fekete napja volt a Wal-Martnak: a világ legnagyobb kiskereskedelmi hálózatát üzemeltető cég szerdán több mint 21 milliárd dollárt veszített piaci értékéből, miután tíz százalékkal 60 dollárra zuhant a részvényárfolyama. Ekkora szabadesést legutóbb 1988 januárjában produkált a vállalat. A közvetlen kiváltó ok az volt, hogy a cég meglehetősen sötét jövőképet tárt befektetői elé. Az egy részvényre eső profit 12 százalékos csökkenéséről, az árverseny fokozódásáról, az online kereskedelmi hálózat kiépítésének és a dolgozók bérfejlesztésének magas költségeiről szóló hírek megtették hatásukat – írja a Reuters.

A cég külföldön 800 ezer, odahaza 1,4 millió embert foglalkoztat, utóbbiaknak a többségét minimálbéren. Ennek mértékét a Wal-Mart óránként kilencről tíz dollárra emelte, ez a tétel felelős a nyereségcsökkenés feléért. A bérfeszültségek kezelésének és a vásárlók jobb kiszolgálásának érdekében ezt meg kellett lépniük – indokolta az éves szinten másfél milliárd dolláros költséggel járó döntést Doug McMillon vezérigazgató. Nem nézhetik tétlenül, hogy versenytársaik áraikkal folyamatosan alájuk kínáljanak, ezért több milliárd dolláros fejlesztéseket hajtanak végre, hogy az elért megtakarítások révén engedhessenek az áraikból. A nyereségtermelés szempontjából ez sem jó hír – rövid távon legalábbis. Az árak lefaragásának igénye a beszállítói kört is érzékenyen érinti, az ugyanis valószínűtlen, hogy a Wal-Mart szövetségesek nélkül menne az árháborúba. Ha enged is a kereskedelmi árréséből, ugyanezt el fogja várni partnereitől is.

Versenytársai közül a kisebb, rugalmasabb helyi diszkontok és az internetes kereskedelem óriása, az Amazon jelenti a legnagyobb veszélyt. Utóbbi a Wal-Mart legjobb vásárlóinak elszipkázásával fenyeget, erre az e-kereskedelmet kiszolgáló regionális logisztikai központok építésének felgyorsításával adnak választ. A helyi vegyesboltok nagykereskedői oldalról való jobb kiszolgálására is kiemelt hangsúlyt helyeznek, a meglévő 13 régiós központjuk számát egy év alatt harminccal növelik, jelentős profitbővülést remélve ettől. Saját bolthálózatuk fejlesztését azonban takarékra állítják. Átadott kisebb alapterületű új üzleteik számát évi 170-ről 90-re veszik vissza, míg a szupercentereknél 70-ről 50-re csökkenhet a tempó.

Nemzetközi hálózatuk bővítéséről nincsen információ, a Tesco közép-európai egységeinek, köztük a magyar hipermarketeknek az átvételéről szóló híresztelések ezúttal is kacsának bizonyultak. A külföldi tevékenységből származó jövedelmüket az erős dollárárfolyam apasztja, ez okolható azért, hogy a januárral végződő üzleti évet a tervezett másfél százalékos forgalombővülés helyett várhatóan stagnálással zárják. A Wal-Mart 20 milliárd dollár értékű részvény-visszavásárlási programot is bejelentett.

Kopik a családi ezüst

A Wal-Mart tíz legnagyobb befektetője 14,7 milliárd dollárt bukott a részvényárfolyam összeomlásán, azaz az elfüstölt 21 milliárd kétharmadát ők sirathatják. Az idén már 30 százalékkal gyengült árfolyam az alapító, Sam Walton örököseinek fáj a legjobban. Ők négyen a Forbes magazin leggazdagabb amerikaiakat felsoroló listájának állandó szereplői, az első tízben tavaly is benne voltak. Alice, Jim, John és S. Robson Walton számára a szerdai zuhanás 12 milliárdos vagyonvesztést hozott a USA Today számításai szerint. A méltán tisztelt befektetőguru, Warren Buffet is 400 millió dollárral lett szegényebb.