A Tescóra utaznak a német láncok

Jövőre heti egy új diszkont átadásával indít, majd három éven belül a mai 620-ról 1500 egységre bővíti hálózatát a Lidl. A Magyarországon az utóbbi időszakban 28 boltnyitási kérelméből 28 elutasítást begyűjtő német diszkont inkább Nagy-Britanniában növeli piaci jelenlétét – elsősorban a stratégiaváltással versenyképességét javítani igyekvő Tesco rovására. A terjeszkedésre első körben 1,5 milliárd fontot szánnak a németek, akik három év alatt tervezik elérni az említett méretet, s 2017-től már gyorsított ütemre váltanak a boltavatási procedúrában. A kibővülő diszkonthálózat kiszolgálásához logisztikai egységeket, raktárbázisokat is létrehoznak, emellett egy új cégközpontot is átadnak. A Lidl 1400 négyzetméteres egységekben és 2 millió fontos kivitelezési költségben gondolkodik.

Az új boltok megújult dizájnt kapnak: a frissített koncepció szerint a mostani zárt tereket kinyitják, legalábbis virtuálisan azzal, hogy a sokkal több természetes fényt engednek be, mert tapasztalatok szerint ez nemcsak az energiatakarékosságot segíti, de a vásárlási kedvre is jótékonyan hat. A kényelmi funkciók között szerepelnek az önkiszolgáló kasszák és a vásárlók számára kiépített toalett, míg a környezetbarát megoldások közé sorolják a LED-világítást és a hűtőpultok által termelt hő fűtéscélú hasznosítását. A kasszáknál lévő futószalagot is meghosszabbítják a gyorsabb kiszolgálás érdekében. Emellett szélesebb közlekedőutakat és gyermekbarát vásárlási lehetőséget ígérnek, bízva abban, hogy az új arculat új fogyasztók tömegeit vonzza majd – írja a Bloomberg.

Ingo Fischer, a Lidl UK beruházási vezetője közleményében a hihetetlen lakossági nyomással magyarázta piachódító törekvéseiket, a céghez ugyanis rengeteg megkeresés érkezik azzal, hogy mikor nyitnak már végre Lidlt az adott településen. A Lidl és „honfitársa”, az Aldi a hagyományos brit láncokkal ellentétes stratégiát folytat: míg a Tesco, a Sainsbury’s, az Asda és az Morrisons hálózatuk szűkítésével és más költségcsökkentő intézkedésekkel próbálják nyereségüket fokozni, de legalább szinten tartani, addig az általuk megnyitott piaci résre gőzerővel nyomulnak be a német társaságok, amelyek ma már a napi fogyasztási cikkeket áruló láncok bevételeinek egytizedét mondhatják magukénak. A brit piacon 1994 óta jelen lévő Lidl egyébként jó érzékkel használja ki túl nagyra nőtt riválisainak a megingásait, ezt jelzi, hogy forgalma tavaly 21 százalékkal, 4 milliárd font fölé nőtt.

A The Guardiannek nyilatkozó iparági elemzők szerint a kényelmi funkciókkal, a pékséggel és a deluxe élelmiszerek és a minőségi borok választékának bővítésével egyértelmű a Lidl célja: nyitás a középosztály felé, de szigorúan a hagyományos vásárlói kör megtartása mellett.

Árban és bérben is élen az Aldi

A kereskedelmi dolgozók megtartása a briteknél is kulcskérdés, ennek jegyében döntött úgy az Aldi vezetése, hogy az áruházi kiszolgálószemélyzet minimális órabérét jövő februártól 8,40 fontra emelti, azaz egy műszak után 30 ezer forintnyi illetmény jár – bruttóban. A kortól és munkakörtől függetlenül járó béremelés a német lánc ötezer dolgozóját érinti. Londonban már most 9,45 fontos az átlagos órabér. A briteknél ezzel az Aldi lesz a legjobban fizető munkaadó a kiskereskedelmi szektorban.